Vrbanj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vrbanj
Vrbanj látképe
Vrbanj látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségStari Grad
Jogállás falu
Irányítószám 21462
Körzethívószám (+385) 021
Népesség
Teljes népesség 498 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság80 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vrbanj (Horvátország)
Vrbanj
Vrbanj
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 10′ 00″, k. h. 16° 38′ 45″Koordináták: é. sz. 43° 10′ 00″, k. h. 16° 38′ 45″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vrbanj témájú médiaállományokat.

Vrbanj falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Stari Gradhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 41 km-re délkeletre, Stari Grad városától légvonalban 4, közúton 6 km-re délkeletre, a Hvar-sziget középnyugati részén, a Starogradi-mező feletti dombos területen fekszik.

Története[szerkesztés]

Neve a fűzfa horvát nevéből a vrbából származik és fűzfákkal benőtt helyet jelöl. Kedvező földrajzi fekvése miatt területe már az ókorban lakott volt. A település felett találhatók Gračišće illír eredetű várának maradványai. Magán a településen is római leletek kerültek elő. Közvetlen közelében a Hum-hegyen történelem előtti halomsír és a Szent Vid tiszteletére szentelt római kori templom maradványai találhatók. A horvátok ősei a 8. században érkeztek erre a vidékre. Stari Grad és Pitve mellett Vrbanj az egyik ősi törzsi és zsupáni székhely volt. A 11. században a neretvánok területeivel együtt a középkori Horvát Királyság részét képezte. Ezután felváltva hol a horvát-magyar királyok, hol a bizánci császárok, hol a velenceiek uralma alatt volt. A középkorban is folyamatosan lakott volt. A 14. és 15. században lakói főként hajóépítéssel foglalkoztak, mely nagyban hozzájárult fejlődéséhez. 1420-ban Dalmáciával együtt több évszázadra velencei fennhatóság alá került. 1475-ben saját plébánost kapott, mely az első helyi plébánosi kinevezés volt a szigeten. A 15. században Vrbanj lakói népesítették be a tengerparti Vrboska területét. Vrbanji születésű volt az 1510-es hvari felkelés kirobbantója Matija Ivanić. Emlékére a település központjában emlékparkot létesítettek. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1857-ben 875, 1910-ben 1243 lakosa volt. A település 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991-től a független Horvátország része. 2011-ben 498 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
875 933 1.024 1.267 1.391 1.243 1.264 1.180 991 1.006 966 786 661 595 489 498
A Szentlélek plébániatemplom

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A településtől délkeletre emelkedő magaslaton találhatók Gračišće illír várának maradványai.
  • A Vrbanj és Dol között emelkedő Hum-hegyen nagyméretű kőhalom található, mely egy illír vár vagy halomsír maradványa lehet. Ettől némileg nyugatra egy templom helyenként emeletnyi magasságban megmaradt romjai találhatók. A templom, melyet Szent Vid tiszteletére szenteltek a 9. – 11. században épült korai román stílusban. Egyhajós, négyszögletes alaprajzú épület volt félköríves apszissal. Fennmaradt északi oldalfalát három ívelt árkád tagolja, mely egykor dongaboltozatot tartott. A déli oldalfal csak mintegy fél méteres magasságban áll. A templom a közép-dalmáciai kora román templomépítészet jellegzetességeit viseli. 1395-ben szerepel először írásos forrásban, de a 16. században már biztosan elhagyatottan állt, mert 1579-ben a Valerius nevű egyházi vizitátor nem említi. A Županić, a Slavogost és a Kušić családok voltak a hűbérurai.
  • A Szentlélek tiszteletére szentelt plébániatemploma a Svirče és Vrboska felé menő utak kereszteződésében áll. Már a 15. században állt e helyen egy Szentlélek templom. A mai templomot 1793-ban szentelték fel. Nagyméretű, háromhajós épület négyszögletes apszissal. Homlokzatát három kapuportál és öt magas, keskeny ablak tagolja. A hajókat négyszögletes pilaszterek és boltívek választják el egymástól. A hajók boltozottak, a főhajó csúcsíves-, a mellékhajók keresztboltozattal rendelkeznek. A templom mellett különálló harangtorony áll, melyet 1900-ban építettek. Az oltárok márványból készültek a 18. században. A főoltár képe a Szentlélek eljövetelét ábrázolja, Baldassare d'Anna alkotása. Mely egykor a hvari domonkos templomban állt. Szűz Mária képe a 17. – 18. században készült. A Szent Miklós oltáron álló Irgalmas Szűzanya képet és a 18. századi gyertyatartókat a Šćedro-sziget kolostorából hozták át ide.
  • Szent Kozma és Damján vértanúk tiszteletére szentelt kápolnája az új temetőtől északra, a Starogradsko-mező fölött áll. Az egyhajós, négyszögletes alaprajzú és apszisú épületet 14. században építették. Homlokzata egyszerű, felette pengefalú harangtorony magasodik. Tetőzetét kőlapokkal fedték.
  • A település központjában a tér közelében áll a Szent Liberatus kápolna. Egyhajós, négyszögletes alaprajzú és négyszögletes apszisú épület. Bejárata felett körablak, felül kis harangépítmény látható. Tetőzetét a hagyományos kőlapokkal fedték.
  • Vrbanj felett a Jelsa felé vezető út mellett található a Szent Mihály kápolna. Apszis és harangtorony nélküli négyszög alaprajzú, egyszerű épület. Homlokzatán szokatlan módon halálfejet ábrázoló dombormű, felül pedig kőkereszt látható.
  • A Kraljevi dvori kastélyt a Matija Ivanić vezette 1510-es felkelés központjának tartják.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Vrbanj című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.