Pražnica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pražnica
Pražnica.jpg
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségPučišća
Jogállás falu
Irányítószám 21424
Körzethívószám (+385) 021
Népesség
Teljes népesség 371 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság396 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pražnica (Horvátország)
Pražnica
Pražnica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 19′ 15″, k. h. 16° 41′ 50″Koordináták: é. sz. 43° 19′ 15″, k. h. 16° 41′ 50″

Pražnica falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Pučišcához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 29 km-re délkeletre, a supetari kompkikötőtől légvonalban 13, közúton 30 km-re délkeletre, a Brač-sziget keleti részén fekszik.

Története[szerkesztés]

Pražnica ősi középkori település, mely már a 12. században is létezett. 1184-ben a povljai oklevélben említik először. Neve az ószláv „pražiti” (sütni, égetni) igével lehet összefüggésben és égetéssel történő erdőirtással kialakított települést jelölhet. Környéke rendkívül gazdag legelőkben, így lakói hagyományosan állattartásból éltek. A település magja egy központi tér körül főként kis kőházakból és gazdasági épületekből alakult ki. Szinte vele egy időben a településtől keletre álló Szent György templom körül alakult ki Straževnik település is, melyet szintén a 12. századtól említenek. A kalózok fokozódó támadásai később arra késztették a tengerparti Pučišća népességét, hogy a sziget belsejébe húzódjanak vissza. Így Stipanksa Luka lakói Straževnikre, Pučiški Dolac lakói pedig Pražnicára települtek át. Pražnica Szent Antalnak szentelt plébániatemplomát 1461-ben építették fel. 1420 után békésebb idők következtek a tengerparti területek számára, miután Velence megtörte a kalózok tengeri uralmát. Ekkor a népesség ismét leköltözött az öbölbe. Ez az áttelepülés Pražnica és Straževnik nagy arányú népesség csökkenéséhez vezetett. Straževnik a 16. században meg is szűnt mint lakott település, utolsó említése egy a század végén végzett egyházlátogatás jegyzőkönyvében történt. Márton nevű utolsó plébánosa Pražnicára költözött.

A településnek 1637-ben mintegy 200, 1681-ben 220, 1705-ben 230, 1738-ban 290, 1763-ban 274 lakosa volt. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. A 19. század békésebb időszakában erősödött a horvát nyelv terjedése. A lakosság hagyományos megélhetését az állattartás, a szőlő- és olajbogyó termesztése biztosította. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején az egész falu leégett, kiégett a plébánia és az iskola épülete is. A háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. Leégett középületeit újjáépítették. A település 1991 óta a független Horvátország része. 2011-ben a településnek 371 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A településen két kőbánya és néhány kőfaragó műhely is működik. Négyosztályos iskolájába a 2012/13-as tanévben 27 tanuló, óvodájába mintegy 20 gyermek járt. A településnek postája, vendéglője van. A vízellátást vízvezeték biztosítja, a környező falvakkal autóbuszjárat köti össze.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
489 596 646 780 853 813 0 594 498 523 522 443 410 363 346 371

(1921-ben lakosságát Pučišćához számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Remete Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemploma 1461-ben épült. 1766-ban bővítették, 1802-ben Angelo Pietro Galli püspök szentelte fel. 1855-ben újra bővíteni kellett. A templomnak öt oltára van, a hatodik a márványból készített szembemiséző oltár. Értékes a barokk főoltár, melynek kődomborművén felül a Szent Család, alul Szent Antal és Keresztelő Szent János ábrázolása látható. Alkotója Nikola Firentinac (Giovanni Fiorentino) iskolájához tartozott. A jobb oldali mellékoltár kődomborműve Szent Jeromost ábrázolja barlangjában, a kagyló alakú oromzaton egy 16. századi alkotás, a Szűzanya gyermekével látható. Ikonográfiai elemei alapján Andrija Alesi (Andrea Alessi) művének tartják, aki gyakran járt az itteni kőbányába, hogy dalmáciai munkáihoz a köveket kiválassza.
  • Mindenszentek tiszteletére szentelt templom a Selo nevű településrészen áll. A bejárata feletti felirat szerint 1638-ban építette Antun Mihovilović, 1767-ben megújították. 17. századi román-gótikus építészeti elemek fedezhetők fel rajta. A homlokzat felett kis harangtorony áll.
  • A Szent Ciprián temetőkápolna a 13. században épült a falu temetőjében, melyhez magas ciprusokkal szegélyezett állé vezet. 1467-ben készült kődomborműve jelentős helyet foglal el Dalmácia művészettörténetében, ugyanis ez a Brač-sziget legrégibb reneszánsz kődomborműve. A dombormű egy három részből álló kisméretű poliptichon. Középső része az áldást osztó Krisztust ábrázolja kezében a nyitott Szentírással, a bal oldalon Szent Antal, a jobb oldalon pedig Szent János látható zsákvászon ruhában. Felettük a gyermekét tartó Szűzanya látható. Alkotójának Nikola Firentinacot tartják.
  • A straževniki Szent György templom a 12. században épült, első írásos említése 1111-ben történt. Körülötte alakult ki a középkori Straževnik falu, mely a 16. században pusztult el. Bejárata 16. századi gótikus alkotás. A harangtornya abból a kőből épült mint maga a templom. A legrégibb ismert pengefalú harangtorony egész Dalmáciában. A templomban egy értékes 15. századi dombormű található, melynek felső része a Szűzanya gyermekével, alsó része pedig a megkínzott, térdelő Krisztust, valamint a sárkányt legyőző Szent Györgyöt ábrázolja. A domborműnek ez az alsó része Nikola Lazanić alkotása.
  • A Klinja glaván az egykori straževniki temetőben áll a Szent Kelemen kápolna, melyet öreg, magas ciprusfák öveznek. A templomban található dombormű a fiatal Kelemen pápát ábrázolja, rajta a készítés évével 1534-gyel.
  • A régi iskola épülete

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Prostorni plan uređenja općine Pučišća – Pučišća község rendezési terve.