Zaraće

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zaraće
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségHvar
Jogállás falu
Irányítószám 21450
Körzethívószám (+385) 021
Népesség
Teljes népesség14 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság127 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zaraće (Horvátország)
Zaraće
Zaraće
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 09′ 10″, k. h. 16° 31′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 09′ 10″, k. h. 16° 31′ 00″

Zaraće falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Hvarhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 40 km-re délre, Hvar városától légvonalban 6, közúton 11 km-re keletre, a Hvar-sziget nyugati részén fekszik. Két nagyobb településrészből áll, keleti része Velo Zaraće, nyugati része Malo Zaraće. Mezőgazdasági területeinek a lakosság elvándorlása következtében mára csak kis része, elsősorban a faluba vezető úttól délre fekvő rész van megművelve. A falu szélén, különösen az északi és a keleti oldalon gazdasági épületek és kőből rakott falak találhatók elkerítve az állatok kihajtásához szükséges területeket. A faluból makadámút vezet le a kikötőbe. Régi belterületétől közvetlenül délre halad el a Hvar városát Stari Graddal összekötő főút. A falutól szép kilátás nyílik a tengerre és a környező szigetekre.

Története[szerkesztés]

Zaraće határa már a történelem előtti időkben is lakott volt, melyről a motokiti Babina-barlang újkőkori leletei, valamint a Klupce és Vrh Barišić határrészeken található bronzkori halomsírok adnak bizonyságot. A görög kolonizáció i. e. 384-ben kezdődött, amikor az első pároszi telepesek a mai Stari Grad területére érkeztek. Ebből az időből származik a régi ún. „Via communis”, mely Stari Gradból Hvar felé vezetett és a mai Zaraće északi részét is átszelte. A neves horvát nyelvész Petar Skok szerint a Motokit-hegy neve is a római jelenlétre utaló latin „Monte acutum” kifejezésből származik.

A mai Zaraće keletkezésének pontos ideje nem ismert. Egy 1459-es feljegyzésben találjuk, hogy Katarin Vukčić földet kapott „milna Zaratac” területén Ser Ivan Piretić birtokánál. A 15. században Zaraće neve ugyanis milna Zaratac volt. (A milna szó indoeurópai eredetű, a "mil" = liszt, apró homok kifejezésből ered.) Településként történt első említése csak egy 1834-ben készült osztrák kataszteri térképen történt. Zaraće ekkor Grablje község területéhez tartozott, így területét és lakosságát nem tartották nyilván külön a teljes község területétől és népességétől. A 19. század első felében Zaraće egy kicsi, néhány lakóházból és gazdasági épületből álló település volt ciszternákkal és kertekkel. Az 1884-es osztrák kataszteri felmérésből egy szerény méretű település képe rajzolódik ki, mely lényegében a 19. század végén nyerte el mai formáját. A település 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 2011-ben a településnek 14 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
89 0 78 84 99 84 100 80 77 58 45 1 0 0 1 14

(1869-ben lakosságát Hvarhoz számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

A szelíd árnyékos lejtőn elhelyezkedő Zaraće falut a 15. század óta Hvar külvárosaként tartják számon. Hvaron ez az egyetlen külváros, amely az eredeti szerkezeti formájában megmaradt. Nincs temetője, központi tere. A közhasznú létesítmények közé tartozik a templom, egy kút, az iskolaépület és a levendula feldolgozására épített olajprésüzem. A lakóházakat durván megmunkált kőből építették, bőséges mészhabarccsal, míg az eredeti kőlapokat hornyolt tetőcserép váltotta fel. A parasztházakat istállóként, vendéglőként vagy kenyérsütőként használták, tetejüket kőlapok borították. Fennmaradtak a szőlő- és olajbogyóprések és több víztartály is.[4]

Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma[5] egyhajós épület téglalap alakú apszissal. A templom a 16. század második felében épült, Hvar városától délkeletre, a tenger felől emelkedő szikla tetején található. A templom kelet-nyugati tájolású. Eredetileg remeték számára épült, melyet a Berislavić család építtetett a 17. században. A templom berendezését Hvarra vitték, közülük kiemelkedik egy itáliai-krétai stílusú Istenanya a gyermekkel ikon.

A Kasandrić család nyaralója[6] a 18. század második felében épült. A 19. században bővítették. Az épületegyüttes egy tengerparti sziklapárkányra épült, amely nyugat felől egy sekély öblöt határol. Építtetője a Gargurić-Kasandrić család volt. Egy nagy földszintes házból áll, udvarral és egy sor melléképülettel. A földszinten egy nagy taverna működött, amely egy nagy birtokot szolgált, amely az öböl hátsó részén terült el. A homlokzataiba számos gótikus töredéket építettek be.

A település legrégebbi épületei a strand nyugati sarkában, a Dubovica-öböl mélyén találhatók.[7] Évszázadok során építették őket a Bartučević, a Raffaelli és a Grivičić családok. Jelen formájukat a 19. században és a 20. század elején kapták, a vidéki építészet hagyományai szerint megépítve. Számos 15. és 16. századi épülettöredékek mesél a helyükön állt régebbi épületekről. Különösen kiemelkedik a három nagy tetőablak a tető déli részén.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Urbanistički plan uređenja (UPU) Etno – Eko sela Zaraće – Zaraće etno-eko település rendezési terve