Zaraće
| Zaraće | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Hvar |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21450 |
| Körzethívószám | (+385) 021 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 8 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 127 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 09′ 00″, k. h. 16° 31′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 09′ 00″, k. h. 16° 31′ 00″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zaraće témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zaraće falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Hvarhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Splittől légvonalban 40 km-re délre, Hvar városától légvonalban 6, közúton 11 km-re keletre, a Hvar-sziget nyugati részén fekszik. Két nagyobb településrészből áll, keleti része Velo Zaraće, nyugati része Malo Zaraće. Mezőgazdasági területeinek a lakosság elvándorlása következtében mára csak kis része, elsősorban a faluba vezető úttól délre fekvő rész van megművelve. A falu szélén, különösen az északi és a keleti oldalon gazdasági épületek és kőből rakott falak találhatók elkerítve az állatok kihajtásához szükséges területeket. A faluból makadámút vezet le a kikötőbe. Régi belterületétől közvetlenül délre halad el a Hvar városát Stari Graddal összekötő főút. A falutól szép kilátás nyílik a tengerre és a környező szigetekre.
Története[szerkesztés]
Zaraće határa már a történelem előtti időkben is lakott volt, melyről a motokiti Babina-barlang újkőkori leletei, valamint a Klupce és Vrh Barišić határrészeken található bronzkori halomsírok adnak bizonyságot. A görög kolonizáció i. e. 384-ben kezdődött, amikor az első pároszi telepesek a mai Stari Grad területére érkeztek. Ebből az időből származik a régi ún. „Via communis”, mely Stari Gradból Hvar felé vezetett és a mai Zaraće északi részét is átszelte. A neves horvát nyelvész Petar Skok szerint a Motokit-hegy neve is a római jelenlétre utaló latin „Monte acutum” kifejezésből származik.
A mai Zaraće keletkezésének pontos ideje nem ismert. Egy 1459-es feljegyzésben találjuk, hogy Katarin Vukčić földet kapott „milna Zaratac” területén Ser Ivan Piretić birtokánál. A 15. században Zaraće neve ugyanis milna Zaratac volt. (A milna szó indoeurópai eredetű, a "mil" = liszt, apró homok kifejezésből ered.) Településként történt első említése csak egy 1834-ben készült osztrák kataszteri térképen történt. Zaraće ekkor Grablje község területéhez tartozott, így területét és lakosságát nem tartották nyilván külön a teljes község területétől és népességétől. A 19. század első felében Zaraće egy kicsi, néhány lakóházból és gazdasági épületből álló település volt ciszternákkal és kertekkel. Az 1884-es osztrák kataszteri felmérésből egy szerény méretű település képe rajzolódik ki, mely lényegében a 19. század végén nyerte el mai formáját. A település 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 2011-ben a településnek 14 lakosa volt.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 89 | 0 | 78 | 84 | 99 | 84 | 100 | 80 | 77 | 58 | 45 | 1 | 0 | 0 | 1 | 14 |
(1869-ben lakosságát Hvarhoz számították.)
Nevezetességei[szerkesztés]
A szelíd árnyékos lejtőn elhelyezkedő Zaraće falut a 15. század óta Hvar külvárosaként tartják számon. Hvaron ez az egyetlen külváros, amely az eredeti szerkezeti formájában megmaradt. Nincs temetője, központi tere. A közhasznú létesítmények közé tartozik a templom, egy kút, az iskolaépület és a levendula feldolgozására épített olajprésüzem. A lakóházakat durván megmunkált kőből építették, bőséges mészhabarccsal, míg az eredeti kőlapokat hornyolt tetőcserép váltotta fel. A parasztházakat istállóként, vendéglőként vagy kenyérsütőként használták, tetejüket kőlapok borították. Fennmaradtak a szőlő- és olajbogyóprések és több víztartály is.[4]
Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma[5] egyhajós épület téglalap alakú apszissal. A templom a 16. század második felében épült, Hvar városától délkeletre, a tenger felől emelkedő szikla tetején található. A templom kelet-nyugati tájolású. Eredetileg remeték számára épült, melyet a Berislavić család építtetett a 17. században. A templom berendezését Hvarra vitték, közülük kiemelkedik egy itáliai-krétai stílusú Istenanya a gyermekkel ikon.
A Kasandrić család nyaralója[6] a 18. század második felében épült. A 19. században bővítették. Az épületegyüttes egy tengerparti sziklapárkányra épült, amely nyugat felől egy sekély öblöt határol. Építtetője a Gargurić-Kasandrić család volt. Egy nagy földszintes házból áll, udvarral és egy sor melléképülettel. A földszinten egy nagy taverna működött, amely egy nagy birtokot szolgált, amely az öböl hátsó részén terült el. A homlokzataiba számos gótikus töredéket építettek be.
A település legrégebbi épületei a strand nyugati sarkában, a Dubovica-öböl mélyén találhatók.[7] Évszázadok során építették őket a Bartučević, a Raffaelli és a Grivičić családok. Jelen formájukat a 19. században és a 20. század elején kapták, a vidéki építészet hagyományai szerint megépítve. Számos 15. és 16. századi épülettöredékek mesél a helyükön állt régebbi épületekről. Különösen kiemelkedik a három nagy tetőablak a tető déli részén.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4637.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7415.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: RST-0514-1971.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: RST-1319-1988.
Források[szerkesztés]
- Hvar város hivatalos oldala (horvátul)
- Hvar turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Urbanistički plan uređenja (UPU) Etno – Eko sela Zaraće – Zaraće etno-eko település rendezési terve
