Donje Postinje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Donje Postinje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségMuć
Jogállás falu
Irányítószám 21203
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség 78 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság418 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Donje Postinje (Horvátország)
Donje Postinje
Donje Postinje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 42′ 30″, k. h. 16° 23′ 50″Koordináták: é. sz. 43° 42′ 30″, k. h. 16° 23′ 50″

Donje Postinje falu Muć községben Horvátországban Split-Dalmácia megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Split központjától légvonalban 22, közúton 40 km-re északra, községközpontjától 6 km-re északnyugatra, a dalmát Zagora központi részén, a Moseć-hegység lábánál, az 56-os számú főút mentén fekszik. A főútról egy rövid bekötőút vezet a faluba. Településrészei Moseć Postinjski és Mačkovac.

Története[szerkesztés]

Neve az ikavi horvát „pod stijenje” (sziklák alatt) kifejezésből származik. Egykor „Podstinje” volt a neve, ilyen alakban szerepel Didak Manola trogiri püspök egyházlátogatási okiratában a 18. század második felében.[2] A középkorban területe a zminai plébániához tartozott. 1538-ban a közeli Neorić várának elestével török uralom alá került. A 17. század végén a ferencesek Boszniából és Hercegovinából érkezett katolikusokkal telepítették be. A 18. században már az ogorjei plébániához tartozott. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 289, 1910-ben 319 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Lakossága 2011-ben 78 fő volt, akik 1982 óta a crivac-ramljanei plébániához tartoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
289 261 266 254 265 319 319 466 403 369 336 217 187 96 104 78

Nevezetességei[szerkesztés]

A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 17. század végén a török uralom alóli felszabadulás után, eredetileg fából épült. Ez azonban hamar tönkrement, így 1739-ben kőből építettek új templomot. Azonban ez az épület sem bizonyult időtállónak, ezért húsz lépéssel a hegy felé építették fel a mai templomot. Először harangtorony nélküli épület volt, csak 1770-ben került a homlokzat csúcsára a harangtorony. Az épület mai formáját 1885-ben nyerte el. Homlokzatán a bejárat mellett két kis ablak, felette rózsaablak látható. Az apszisban helyezkedik el a főoltár a Szűzanya Tirolban faragott szobrával. A hajóban két, kisebb márványoltár áll, a Gyógyító boldogasszony és Jézus szíve tiszteletére szentelve. Liturgikus tárgyai közül említésre méltó egy 18. századi ezüst velencei körmeneti kereszt és egy régi, fából faragott feszület. A templom körül található a falu temetője.[5]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]