Ugrás a tartalomhoz

Donje Postinje

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Donje Postinje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségMuć
Jogállásfalu
Irányítószám21203
Körzethívószám(+385) 21
Népesség
Teljes népesség84 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság418 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 42′ 25″, k. h. 16° 23′ 50″43.706944°N 16.397222°EKoordináták: é. sz. 43° 42′ 25″, k. h. 16° 23′ 50″43.706944°N 16.397222°E
Térkép

Donje Postinje falu Muć községben Horvátországban Split-Dalmácia megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Split központjától légvonalban 22, közúton 40 km-re északra, községközpontjától 6 km-re északnyugatra, a Dalmát Zagora központi részén, a Moseć-hegység lábánál, az 56-os számú főút mentén fekszik. A főútról egy rövid bekötőút vezet a faluba. Településrészei Moseć Postinjski és Mačkovac.

Története

[szerkesztés]

Neve az ikavi horvát „pod stijenje” (sziklák alatt) kifejezésből származik. Egykor „Podstinje” volt a neve, ilyen alakban szerepel Didak Manola trogiri püspök egyházlátogatási okiratában a 18. század második felében.[2] A középkorban területe a zminai plébániához tartozott. 1538-ban a közeli Neorić várának elestével török uralom alá került. A 17. század végén a ferencesek Boszniából és Hercegovinából érkezett katolikusokkal telepítették be. A 18. században már az ogorjei plébániához tartozott. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 289, 1910-ben 319 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Lakossága 2011-ben 78 fő volt, akik 1982 óta a crivac-ramljanei plébániához tartoztak.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
2892612662542653193194664033693362171879610478

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 17. század végén a török uralom alóli felszabadulás után, eredetileg fából épült. Ez azonban hamar tönkrement, így 1739-ben kőből építettek új templomot. Azonban ez az épület sem bizonyult időtállónak, ezért húsz lépéssel a hegy felé építették fel a mai templomot. Először harangtorony nélküli épület volt, csak 1770-ben került a homlokzat csúcsára a harangtorony. Az épület mai formáját 1885-ben nyerte el. Homlokzatán a bejárat mellett két kis ablak, felette rózsaablak látható. Az apszisban helyezkedik el a főoltár a Szűzanya Tirolban faragott szobrával. A hajóban két, kisebb márványoltár áll, a Gyógyító boldogasszony és Jézus szíve tiszteletére szentelve. Liturgikus tárgyai közül említésre méltó egy 18. századi ezüst velencei körmeneti kereszt és egy régi, fából faragott feszület. A templom körül található a falu temetője.[5]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Ogorje.net:Donje Postinje hozzáférés:2016.04.08.(horvátul)
  3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  4. Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 8.)
  5. Franjevci-split.hr:Crivac-Ramljane – povijest župe (horvátul)