Grohote

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Grohote
A šoltai községháza Grohotén.
A šoltai községháza Grohotén.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségŠolta
Jogállás falu
Irányítószám 21 430
Körzethívószám (+385) 22
Népesség
Teljes népesség 449 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság102 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Grohote (Horvátország)
Grohote
Grohote
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 23′ 30″, k. h. 16° 17′ 15″Koordináták: é. sz. 43° 23′ 30″, k. h. 16° 17′ 15″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Grohote témájú médiaállományokat.

Grohote falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Šoltához tartozik, a község központi települése.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől 18 km-re délnyugatra, Trogirtól 14 km-re délre, Dalmácia középső részén, Šolta szigetének közepén, a Sridnje polje északkeleti szélén fekszik. Grohote a sziget legnagyobb és legősibb települése, 1811-óta községközpont. Itt halad át a szigetet átszelő (Gornje Selo - Maslinica) főút és ágazik le az út a rogači kompkikötő felé.

Története[szerkesztés]

Területe már az ókorban lakott volt, ezt bizonyítja a határában talált számos épületmaradvány. A kereszténység a 4. század elején jelent meg a szigeten. Ebből a korból származik a grohotei Szent István templom északi oldalán feltárt ókeresztény bazilika és két szarkofág.[2] A 12. századtól a 14. század végéig Šolta a Magyar Királyság része volt. A 13. század elején spalatói nemesi családok birtokai voltak itt, akiknek jelentős jövedelmeik származtak birtokaik haszonbérbe adásából. Az itt élők fő jövedelmi forrását a mezőgazdaság (szőlő, olíva, gabona), kisebb mértékben az állattartás, valamint a mész, a szén, a tűzifa és a só adta. 1240. júniusában az egyik dalmáciai hatalmasság Osor Kačić omiši gróf kalózai támadták meg a spalatóiak birtokait, ennek során kifosztották Šoltát és felgyújtották a grohotei Szent István templomot.[2] A 14. század közepén a velenceiek fosztották ki a szigetet, mely később is gyakran ki volt téve az uszkókok és más kalózok támadásainak. Grohote első írásos említése 1370-ben történt „Grocotte” alakban.[3] Velence 1418. június 26-án foglalta el Šoltát és egészen 1797-ig uralma alatt maradt. A török veszély idején a szigeten több erődtorony épült és maguk a šoltaiak is magas védőfalakkal vették körül házaikat. Az egyik toronyszerű erőd a Slavić-torony Grohotén épült, ma ebben működik a község önkormányzata.[2] A települést egykor fejlett mezőgazdaság, olíva- és szőlőtermesztés jellemezte. Ezt a tőle délnyugatra fekvő kiterjedt mező, a termékeny Sridnje polje tette lehetővé. Régen itt sokkal többen éltek és nagyon is pezsgő élet folyt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. 1857-ben 750, 1910-ben 1245 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. Ekkor sokan elmenekültek a településről. 1946-ban a lakosság visszatért és megkezdődött az oktatás, az orvosi ellátás és a kultúra újjászervezése. 1952-ben megalakult Šolta község, 1955-ben egészségház épült, felépült az új iskola, mely 1963-ban nyolcosztályossá bővült, kiépültek az utak, két autóbusszal megindult a buszközlekedés, bevezették az elektromos áramot, végül 1972-ben elkezdődött a vízvezeték hálózat kiépítése. Ennek ellenére a kitelepülés folytatódott, bár üteme lassult. 1962-ben Šoltát újra Splithez csatolták és csak a független horvát állam megalakulása után lett újra önálló község.[2] Lakossága 2011-ben 449 fő volt, akik a turizmus mellett főként mezőgazdaságból (olíva- és szőlőtermesztés) éltek. A településen postahivatal, orvosi rendelő, gyógyszertár, tűzoltóság, rendőrség, iskola, közösségi ház, piac, több áruház és olajgyártó üzem működik.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
750 870 944 1.160 1.362 1.245 1.212 1.269 996 992 913 712 619 631 425 449

(2001-ben Nečujam és Rogač kiválásával lakossága csökkent. Az adatok 1857-től 1948-ig, valamint 1981-ben és 1991-ben Nečujam, 1857-ben, 1869-ben, 1900-ban, 1921-től 1948-ig, valamint 1981-ben és 1991-ben Rogač lakosságát is tartalmazzák.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A település központjában áll a Slavić-torony, mely a török háborúk idején épült erődszerű épület. Építője a gazdag spliti Slavić család volt. Ma ebben működik Šolta községi hivatala.
  • Szent István első vértanú tiszteletére szentelt plébániatemploma 1914 és 1917 között épült az 1576-ban épített régi templom helyén. A templom északi oldalán ugyancsak Szent Istvánnak szentelt ókeresztény bazilika romjai találhatók, melyet 1240-ben Osor Kačić omiši gróf kalózai romboltak le. Nagyon festői a templomtól keletre fekvő ősi temető is, mely a harangtoronnyal a közepén a település domináns helyén fekszik. Itt található egy érdekes ókeresztény szarkofág, mely félig be van falazva a temető régi kerítésébe. A közelében található a híres horvát költőnő Vesna Parun sírja, akinek az édesanyja volt šoltai.[3]
  • Lourdes-i Szűzanya templom.
  • Szent Mihály templom a grohotei mezőn.
  • Ókori szarkofág a Grohote melletti Staro poljén.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született Eugen Buktenica Đenko (1914.-1997.) az egyik legjelentősebb horvát naiv festőművész. Szülőháza a plébániatemplom közelében áll.
  • Itt van eltemetve Vesna Parun (1922.-2010.) horvát költőnő.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2016. február 22.)
  2. a b c d Visitsolta.hr:Povijesni razvoj Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
  3. a b Visitsolta.hr:Grohote Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
  4. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  5. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

További információk[szerkesztés]


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Grohote témájú médiaállományokat.