Konjsko (Klissza)
Konjsko | |
Konjsko látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Split-Dalmácia |
Község | Klissza |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 21 231 |
Körzethívószám | (+385) 21 |
Népesség | |
Teljes népesség | 281 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 380 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 43° 35′ 31″, k. h. 16° 30′ 24″43.592035°N 16.506529°EKoordináták: é. sz. 43° 35′ 31″, k. h. 16° 30′ 24″43.592035°N 16.506529°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Konjsko témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Konjsko falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Klisszához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 10, közúton 20 km-re északkeletre, a Dalmát Zagora területén, Mućko poljén fekszik.
Története
[szerkesztés]A település neve Dmitar Zvonimir horvát király 1083-ban kibocsátott adomány levelében szerepel először „teritorium in loco, qui Smina nuncupatur, illud quidem, quod Conustina niminatur“ (a Smina nevű helyen levő birtok, melyet Conustinának neveznek) alakban. A korabeli dokumentumokból kiderül a Smina nevű terület nem más, mint a mai Mućko polje, mely a Kozjak lejtőitől a Cetinai mező felé található hegyekig terjed, Conustina pedig a mai Konjskónak felel meg. A középkorban a sminai plébániához tartozott, melyet már 1185-ben a klisszai, a livnoi, a cetinai és poljicai plébániákkal együtt említenek. (Smina, vagy Zmina mint földrajzi fogalom 1682-ben szerepel utoljára oklevelekben.)[2] A település 1537-ben Klissza elestével került török kézre. Ezen a településen volt a török uralom idején a kegyetlenségéről híres Musztafa Baraković dizdár székhelye, akit a poljicaiak 1648-ban a klisszai vár visszafoglalása utáni kivonulás közben kitört zavargásban lemészároltak.[3] A falui plébániáját 1750-ben alapították. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 348, 1910-ben 474 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 283 fő volt.
Lakosság
[szerkesztés]Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
348 | 291 | 360 | 426 | 453 | 474 | 582 | 572 | 483 | 464 | 401 | 323 | 232 | 254 | 253 | 283 |
(1869-ben lakóinak egy részét Veliki Bročanachoz számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés]- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt plébániatemploma középkori, gótikus eredetű. 1718-ban a régi templom alapjain újjáépítették. Egyhajós, négyszög alaprajzú épület négyszögletes apszissal. A templom körül szépen karbantartott temető található régi díszes sírkövekkel, köztük török sírkövek is találhatók.
- A spliti Tartaglia család barokk várkastélya[6] egy stratégiailag kedvező helyen, a falu feletti sziklán áll. A várkastély a nyugati oldalról hozzáférhetetlen, míg keletről és északról ahol a lejtő lankásabb magas falak védik, melyek egy nagyméretű gazdasági udvart zárnak körbe. Ide egy barokk kocsibejárón lehet bejutni. A nyugati oldalon található a lőréses falakkal épített várkastély déli oldalán nyári terasszal. Így a várkastély gazdasági, nyaraló és védelmi funkciókat egyaránt szolgált.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ogorje.net: Zmina (horvátul) hozzáférés:2016. március 27.
- ↑ Zoraida Demori-Staničić: Spomenici u 17. i 18. stoljeća u Splitskoj Zagori hozzáférés: 2016. március 27. (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5798.
További információk
[szerkesztés]- Klissza község hivatalos oldala (horvátul)
- Klissza információs portálja (horvátul)
- Klissza turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2016. március 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Krešimir Kužić: Zabilježbe polarnog svjetla na zagorskim kamicima (horvátul)
- Zoraida Demori-Staničić: Spomenici u 17. i 18. stoljeća u Splitskoj Zagori (horvátul)
- Lovre Katić: Naseljenje starohrvatske podmorske župe (horvátul)
- Ogorje.net: Zmina (horvátul)