Konjsko (Klissza)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Konjsko
Konjsko látképe
Konjsko látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségKlissza
Jogállás falu
Irányítószám 21 231
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség 283 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság380 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Konjsko (Horvátország)
Konjsko
Konjsko
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 35′ 45″, k. h. 16° 29′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 35′ 45″, k. h. 16° 29′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Konjsko témájú médiaállományokat.

Konjsko falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Klisszához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 10, közúton 20 km-re északkeletre, a dalmát Zagora területén, Mućko poljén fekszik.

Története[szerkesztés]

A település neve Dmitar Zvonimir horvát király 1083-ban kibocsátott adomány levelében szerepel először „teritorium in loco, qui Smina nuncupatur, illud quidem, quod Conustina niminatur“ (a Smina nevű helyen levő birtok, melyet Conustinának neveznek) alakban. A korabeli dokumentumokból kiderül a Smina nevű terület nem más, mint a mai Mućko polje, mely a Kozjak lejtőitől a Cetinai mező felé található hegyekig terjed, Conustina pedig a mai Konjskonak felel meg. A középkorban a sminai plébániához tartozott, melyet már 1185-ben a klisszai, a livnoi, a cetinai és poljicai plébániákkal együtt említenek. (Smina, vagy Zmina mint földrajzi fogalom 1682-ben szerepel utoljára oklevelekben.)[2] A település 1537-ben Klissza elestével került török kézre. Ezen a településen volt a török uralom idején a kegyetlenségéről híres Musztafa Baraković dizdár székhelye, akit a poljicaiak 1648-ban a klisszai vár visszafoglalása utáni kivonulás közben kitört zavargásban lemészároltak.[3] A falui plébániáját 1750-ben alapították. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 348, 1910-ben 474 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 283 fő volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
348 291 360 426 453 474 582 572 483 464 401 323 232 254 253 283

(1869-ben lakóinak egy részét Veliki Bročanachoz számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt plébániatemploma középkori, gótikus eredetű. 1718-ban a régi templom alapjain újjáépítették. Egyhajós, négyszög alaprajzú épület négyszögletes apszissal. A templom körül szépen karbantartott temető található régi díszes sírkövekkel, köztük török sírkövek is találhatók.
  • A spliti Tartaglia család barokk várkastélya egy stratégiailag kedvező helyen, a falu feletti sziklán áll. A várkastély a nyugati oldalról hozzáférhetetlen, míg keletről és északról ahol a lejtő lankásabb magas falak védik, melyek egy nagyméretű gazdasági udvart zárnak körbe. Ide egy barokk kocsibejárón lehet bejutni. A nyugati oldalon található a lőréses falakkal épített várkastély déli oldalán nyári terasszal. Így a várkastély gazdasági, nyaraló és védelmi funkciókat egyaránt szolgált.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]