Karakašica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Karakašica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségSinj
Jogállás falu
Irányítószám 21230
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség 665 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság324 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karakašica (Horvátország)
Karakašica
Karakašica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 43′ 45″, k. h. 16° 38′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 43′ 45″, k. h. 16° 38′ 30″

Karakašica falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Sinjhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 29, közúton 38 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re északra, a dalmát Zagora középső részén, az 1-es számú főút mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A középkorban területe a Subićok majd Nepilićek birtoka volt. 1536-ban elesett Sinj vára és vele együtt ez a térség is török uralom alá került. Sinj várával együtt 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően a velencei hatóságok irányításával és rámai ferences szerzetesek vezetésével Boszniából és Hercegovinából keresztény lakosság érkezett. 1699-ben a karlócai béke értelmében a terület végképp felszabadult, de a béke nem maradt tartós. Az újabb velencei-török háborúnak az 1718-as pozsareváci béke vetett véget, mely után a török veszély végképp megszűnt ezen a vidéken. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be a településre. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A Habsburg uralom 1918-ig tartott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia részévé vált. 1857-ben 265, 1910-ben 345 lakosa volt. A II. világháború idején a Független Horvát Állam, majd a háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. Területe 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 665 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
265 805 578 393 396 345 1.264 1.373 465 527 583 603 584 686 705 665

(1869-ben, 1921-ben és 1931-ben Čitluk, Jasensko és Šuhac lakosságát is ide számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Leopold Mandić tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1978-79-ben épült. A sinji plébánia filiája. Betonból készült épület fedett bejárattal és sekrestyével, mely egyúttal hittanteremként is szolgál. Harangtornyában, melyet 2013-13-ban emeltek három harang található.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]