Karakašica
| Karakašica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Sinj |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21230 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 682 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 324 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 44′, k. h. 16° 38′Koordináták: é. sz. 43° 44′, k. h. 16° 38′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Karakašica falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Sinjhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Splittől légvonalban 29, közúton 38 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re északra, a dalmát Zagora középső részén, az 1-es számú főút mentén fekszik.
Története[szerkesztés]
A középkorban területe a Subićok majd Nepilićek birtoka volt. 1536-ban elesett Sinj vára és vele együtt ez a térség is török uralom alá került. Sinj várával együtt 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően a velencei hatóságok irányításával és rámai ferences szerzetesek vezetésével Boszniából és Hercegovinából keresztény lakosság érkezett. 1699-ben a karlócai béke értelmében a terület végképp felszabadult, de a béke nem maradt tartós. Az újabb velencei-török háborúnak az 1718-as pozsareváci béke vetett véget, mely után a török veszély végképp megszűnt ezen a vidéken. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be a településre. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A Habsburg uralom 1918-ig tartott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia részévé vált. 1857-ben 265, 1910-ben 345 lakosa volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam, majd a háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. Területe 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 665 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 265 | 805 | 578 | 393 | 396 | 345 | 1.264 | 1.373 | 465 | 527 | 583 | 603 | 584 | 686 | 705 | 665 |
(1869-ben, 1921-ben és 1931-ben Čitluk, Jasensko és Šuhac lakosságát is ide számították.)
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Leopold Mandić tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1978-79-ben épült. A sinji plébánia filiája. Betonból készült épület fedett bejárattal és sekrestyével, mely egyúttal hittanteremként is szolgál. Harangtornyában, melyet 2013-13-ban emeltek három harang található.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A sinji plébánia honlapja (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Sinj város hivatalos oldala (horvátul)
- Sinj város turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
