Gljev
| Gljev | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Sinj |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21241 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 225 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 513 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 44′ 18″, k. h. 16° 45′ 38″43.738222°N 16.760542°EKoordináták: é. sz. 43° 44′ 18″, k. h. 16° 45′ 38″43.738222°N 16.760542°E | |
 | |
Gljev falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Sinjhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 36, közúton 48 km-re északkeletre, községközpontjától 14 km-re északkeletre, a Sinji mező felett, a Cetina folyótól keletre, a Kamešnica-hegység lejtőin, az országhatár mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint már ősidőktől fogva lakott volt. A legősibb itt élő ismert nép az illírek egyik törzse a dalmátok voltak. Jelenlétükről a Gljev határában található erődített település maradványai tanúskodnak.[2] A rómaiak a 6 és 9 között zajlott utolsó nagy dalmát felkelés leverését követően szilárdították meg hatalmukat a térségben. A település határában kisebb késő ókori erődítmény maradványai találhatók, mely a népvándorlás idején védte sikertelenül a Dalmatiát övező római limest. A horvátok ősei az avarokkal egy időben, a 7. század elején telepedtek le a Cetina mentén. A kereszténység felvételéről a közeli Gala területén talált és a Cetinai területi múzeumban őrzött 7. századi, a szentélyt a hívektől elválasztó faragott kőtábla tanúskodik.[2] A középkori horvát állam megalapítása után területe a Cetinai zsupánsághoz, majd az azonos nevű grófsághoz tartozott. A cetinai grófok közül említésre méltók a Nepilićek, akik 1344 és 1435 között birtokolták e területet. Ebből a korból származnak az elsősorban Gljev területén található középkori sírkövek.[2] A Cetina felső folyásának környéke először 1513-ban került török kézre, majd Sinj várának 1536-os eleste után szilárdult meg a török uralom, mely 1686-ig Sinj felszabadításáig tartott. A török uralom idején a horvát lakosság fokozatosan kipusztult. A török felett 1715-ben Sinjnél aratott nagy győzelem, majd az 1718-as pozsareváci béke véget vetett az állandó török veszélynek. A kipusztult lakosság pótlására a velencei hatóságok irányításával és rámai ferences szerzetesek vezetésével Boszniából és Hercegovinából keresztény lakosság érkezett. A hívek kezdetben az otoki plébániához tartoztak, majd 1830-ban megalapították a galai plébániát, melyhez Gljevet is hozzá csatolták.[3] A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be a településre. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A Habsburg uralom 1918-ig tartott. 1903-ban megnyílt Obrovac település alapiskolája, mely 1960-ban területi iskola lett, ahova Obrovacon kívül a szomszédos Bajagić, Gala és Gljev gyermekei is jártak.[2] 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia részévé vált. 1857-ben 357, 1910-ben 733 lakosa volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 326 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból és állattenyésztésből éltek, valamint a közeli városokban dolgoztak. Egyházilag a galai plébániához tartoznak.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 357 | 420 | 425 | 519 | 631 | 733 | 679 | 698 | 694 | 683 | 713 | 669 | 637 | 562 | 363 | 326 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Jeromos tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1907-ben építették a 18. század első felében épített régi templom helyére. Egyhajós épület négyszögletes apszissal, homlokzata felett új, pengefalú harangtoronnyal, melyben három harang található. A homlokzat közepén kő rozetta, a bejárati oldalon szűk kis félköríves ablakocska látható. Az oltár helyben bányászott kőből épült, rajta a szent szobrával. A diadalívnél áll Szent Péter apostol szobra. A templomban egy régi feszület is található. Az épület belsejét nemrég újították fel, bevezették az áramot, az automatikus harangozást, a hangosítást, új padokat helyeztek el, a keresztutat pedig a lorettói nővérek spliti kápolnájából hozták át. A templom mellett az 1980-as években Mile Marović atya idejében hittantermet építettek. A templom körül temető található, melynek kerítését 1975-ben építették. A temetőben még látható néhány késő középkori sírkő. A temetőm kívül, a bejárattól mintegy húsz méterre nyugatra egy kis méretű, történelem előtti halomsír látható rajta késő középkori sírkővel. A régészeti lelőhely és a templom kulturális védelem alatt áll.[3]
- A település híres népszokásairól és népi hagyományairól is.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- 1 2 3 4 Osim.hr:Povijest (horvátul)
- 1 2 Franjevci-split.hr:Gala-Gljev – povijest župe Archiválva 2016. június 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Az obrovaci Ivan Mažuranić alapiskola honlapja (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Sinj város hivatalos oldala (horvátul)
- Sinj város turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A sinji plébánia honlapja (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
