Donji Bitelić
| Donji Bitelić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Hrvace |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21233 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 237 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 503 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 49′ 07″, k. h. 16° 37′ 10″43.818639°N 16.619362°EKoordináták: é. sz. 43° 49′ 07″, k. h. 16° 37′ 10″43.818639°N 16.619362°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Donji Bitelić témájú médiaállományokat. | |
Donji Bitelić falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Hrvacéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Splittől légvonalban 37, közúton 50 km-re északkeletre, Sinjtől 15 km-re, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re északra, a Dinári-hegység lábánál fekszik. Délnyugatról a Svilaja-hegység és a Peruča-tó, északkeletről a Dinári-hegység határolja. Településrészei: Donji Jukići, Torina, Đomići-Buljani, Gornji Buljani melynek része Škrabiće, Vignjište és Dutkiće, Vulići, Hrgovići, Gornji Jukići, Kelavići, Jovići és Govorušići. Ezeken kívül a településhez tartozik még Brana Peruća és Ravno Vrdovo egy része is. Vrdovo a Dinári-hegységben fekszik, nyári legelőként és kaszálóként használják, területén istállók is találhatók.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A török Sinj várával együtt 1536-ban foglalta ezt a vidéket, de már a török uralom idején is élt itt horvát lakosság.[2] A velencei seregek 1686-ban foglalták vissza a töröktől Sinj várát és vele együtt a mai Hrvace térségét. Ezt követően a velencei hatóságok irányításával és rámai ferences szerzetesek vezetésével Boszniából és Hercegovinából keresztény lakosság, köztük több száz pravoszláv család érkezett. A velencei-török háború után kialakult új hatalmi viszonyokat 1699-ben a karlócai béke szentesítette. Az 1714-ben kitört velencei-török háborúban átmenetileg újra török kézre került, de 1715-ben már újra velencei uralom alatt állt. 1718-ban a pozsareváci béke az új határt a Dinári-hegységnél húzta meg, így e térség velencei kézen maradt. A bitelići plébánia 1770-ben vált önállóvá a potravljei plébániától, ahová azelőtt tartozott. A plébánia papi szolgálatát a sinji ferences atyák látták el.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1857-ben 639, 1910-ben 733 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. A település lakossága ekkor mintegy felére csökkent.1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Ez évben lakosságának 84 százaléka horvát, 12 százaléka szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején a település egy valamivel több mint egyéves időszaktól eltekintve horvát kézen maradt. 1991. szeptember 19-én foglalták el a szerb erők. A horvát hadsereg a „Peruča” fedőnevű katonai akció során 1993 januárjában szabadította fel a települést. Szerb lakossága elmenekült. A krajinai szerb határ közelében levő falu lakossága azonban csak az 1995 augusztusában végrehajtott „Vihar” hadműveletet követően lélegezhetett fel végleg. Lakossága 2011-ben 317 fő volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 639 | 641 | 671 | 717 | 784 | 733 | 651 | 720 | 665 | 1.055 | 999 | 924 | 694 | 615 | 424 | 317 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A település területén jelentősebb forrás nem található, de meg kell említeni a Ponikva víznyelőt, mely nagyobb eső és a hegyekben történő hóolvadás esetén elárasztja a Ponikva-mezőt. A kisebb időszakos források közül említésre méltók a Metiljovica, a Pavluša, a Zečica, a Turski Bunar Bukánál, a Bristovac és a Pribojna a Mala-barlang alatti vízmosásban.
- Nemrég a Dinári-hegységben fekvő Vrdovon a Sveti Jakov nevű helyen hegyi menedékházat építettek, mely szállásként és hegyi túrák kiindulópontjaként is szolgál. A menedékház melletti romos Szent György kápolnát a hegymászók felújították.
- A Cetina fölötti kőhidat[5] 1895 és 1905 között építették. A hétíves nyílású híd pilonokon nyugszik, melyek lekerekített hullámtörőkkel rendelkeznek. A híd mellvédei teljes hosszban végigfutnak, az alsó rész és a mellvéd közé kőpárkányt építettek. A híd a 19. század végének kivételes konstrukciója, formai kialakítását tekintve kapcsolatban áll más, akkoriban Dalmáciában épített hidakkal.l.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- 1 2 Smn.hr:Bitelić Archiválva 2017. december 15-i dátummal a Wayback Machine-ben hozzáférés:2016.04.24.(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. április 24.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5029.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hrvace község hivatalos oldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja Archiválva 2017. december 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Donji Bitelić című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
