Strizirep

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Strizirep
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségTrilj
Jogállás falu
Irányítószám 21245
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség 31 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság667 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Strizirep (Horvátország)
Strizirep
Strizirep
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 35′ 30″, k. h. 16° 50′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 35′ 30″, k. h. 16° 50′ 00″

Strizirep falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 34, közúton 48 km-re északkeletre, Sinjtől légvonalban 22, közúton 27 km-re délkeletre, községközpontjától 15 km-re délkeletre a dalmát Zagora területén, a Kamešnica-hegység délnyugati lejtőin fekszik.

Története[szerkesztés]

A Kamešnica környéki falvakat a velencei uralom első éveiben 1691 után telepítették be Hercegovinából érkezett keresztény lakossággal. A rendelkezésre álló gyér adatok alapján első lakói Poljicáról és a Cetina vidékéről érkezett pásztorok voltak, mivel ez a terület főként az állattartásra volt alkalmas. Lakói kezdetben a szomszédos Tijarica 1741-ben alapított plébániájához tartoztak, melynek szolgálatát a sinji ferences kolostor szerzetesei látták el. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. Strizirep önálló plébániáját 1825-ben alapították, de 1845-ben újra a tijaricai plébánia alá rendelték és szolgálatát sokáig az ottani plébános látta el. Az anyakönyvi bejegyzésekből kiderül, hogy 1857-ben már a čačvinai plébános vezeti, 1864-ben.pedig Jure Gojsalić már čačvinai és strizirepi plébánosként szerepel. A plébániaház előbb Čačvinán, majd Vrpoljén, később pedig már Strizirepen állt és ez az állapot máig fennmaradt. A településnek 1857-ben 273, 1910-ben 421 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Az 1990-es évek óta lakossága rohamosan csökkent. 2011-ben a településnek 31 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
273 298 282 328 367 421 433 467 488 492 430 388 386 220 99 31

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Rókus tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma Bizzi érsek feljegyzése szerint 1755-ben épült. Az érsek 1752-ben az egyházlátogatáskor írja, hogy a templom oltárkép nélkül, náddal fedve áll, de az új templom építéséhez már összegyűjtötték az anyagot. A templom 1755-re faragott kövekből épült fel és három oltára volt. A hajó 11,70 méter, az apszis 4 méter hosszú, a hajó szélessége 6 méter. A hajó oldalfalain kettő, az apszison egy félköríves ablak található. A főbejárat íves kialakítású, felette hatágú rozetta látható. A homlokzat feletti harangtoronyban három harang van. Amint azt a főbejárat feletti táblán olvasni lehet a templomot 1941-ben javították, majd 1979-ben teljesen felújították. Ekkor épült a kórus és az új tetőzet. A régi oltárt az apszis hátsó falához helyezték át és Nikola Samardžija Szent Rókus szobrát helyezték rá, az oltár elé pedig új, szembemiséző oltárt építettek. A két fából faragott mellékoltárt, mely helyi mesterek munkája volt eltávolították a templomból. A templom értékei között kell említeni két ezüst kelyhet a 18. és a 19. századból. Ugyanebből az időből származik a körmeneti kereszt a négy evangélista (az egyik alak hiányzik) és a Szűzanya alakjával, mely hazai mester munkája. A kereszt szárainak végei liliom formában végződnek, mely a felső szárról szintén hiányzik.
  • A plébániaház a 19. században épült. A II. világháború után ebben működött az iskola, de végül a gyerekek elfogytak belőle. Az épületet 1979-ben felújították, ezzel állapotának további romlását megakadályozták.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)

További információk[szerkesztés]