Krivodol (Trilj)
| Krivodol | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Trilj |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21242 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 440 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 38′ 28″, k. h. 16° 48′ 51″43.640993°N 16.814096°EKoordináták: é. sz. 43° 38′ 28″, k. h. 16° 48′ 51″43.640993°N 16.814096°E | |
 | |
Krivodol falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 33, közúton 51 km-re északkeletre, Sinjtől légvonalban 15, közúton 22 km-re délkeletre, községközpontjától 10 km-re északkeletre a dalmát Zagora területén, a Sinj mező keleti szélén, a Kamešnica-hegység délnyugati lábánál levő völgyben fekszik.
Története
[szerkesztés]Neve kanyargós völgyet jelent, mely hűen tükrözi a település fekvését. Területe 1686-ban Trilj környékével együtt szabadult fel a török uralom alól, de a karlócai béke ismét török kézen hagyta. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békét követően 1718-ban történt meg, mely az új határt a Kamešnica-hegységnél húzta meg. A velencei uralom első éveiben telepítették be Hercegovinából érkezett keresztény lakossággal. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 164, 1910-ben 368 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része lett, de lakói közül sokan vettek részt a partizánharcokban. 1944. március 28-án a német megszállók bosszúból a falu és környéke 148 összefogdosott lakosát végezték ki itt. A háború alatti megtorlásoknak összesen 1500 a Kamešnica alján fekvő falvakból származó lakos esett áldozatául.[2] A háború után a szocialista Jugoszláviához került. Az 1960-as évektől lakossága tömegesen vándorolt ki, a megmaradt idős emberek pedig idővel kihaltak. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek mindössze 2 állandó lakosa volt, akik a grabi plébániához tartoztak.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 164 | 0 | 210 | 201 | 215 | 368 | 0 | 295 | 226 | 226 | 221 | 147 | 31 | 11 | 6 | 2 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Slobodnadalmacija.hr:Krivodol: komemoracija za 1500 potkamešničkih žrtava (horvátul) hozzáférés:2016.07.04.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2019. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 4.)
Források
[szerkesztés]- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Trilj város hivatalos oldala (horvátul)
- Trilj turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
