Krivodol (Trilj)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Krivodol
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségTrilj
Jogállás falu
Irányítószám 21242
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség 2 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság440 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Krivodol (Horvátország)
Krivodol
Krivodol
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 38′ 40″, k. h. 16° 49′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 38′ 40″, k. h. 16° 49′ 00″

Krivodol falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 33, közúton 51 km-re északkeletre, Sinjtől légvonalban 15, közúton 22 km-re délkeletre, községközpontjától 10 km-re északkeletre a dalmát Zagora területén, a Sinj mező keleti szélén, a Kamešnica-hegység délnyugati lábánál levő völgyben fekszik.

Története[szerkesztés]

Neve kanyargós völgyet jelent, mely hűen tükrözi a település fekvését. Területe 1686-ban Trilj környékével együtt szabadult fel a török uralom alól, de a karlócai béke ismét török kézen hagyta. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békét követően 1718-ban történt meg, mely az új határt a Kamešnica-hegységnél húzta meg. A velencei uralom első éveiben telepítették be Hercegovinából érkezett keresztény lakossággal. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 164, 1910-ben 368 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része lett, de lakói közül sokan vettek részt a partizánharcokban. 1944. március 28-án a német megszállók bosszúból a falu és környéke 148 összefogdosott lakosát végezték ki itt. A háború alatti megtorlásoknak összesen 1500 a Kamešnica alján fekvő falvakból származó lakos esett áldozatául.[2] A háború után a szocialista Jugoszláviához került. Az 1960-as évektől lakossága tömegesen vándorolt ki, a megmaradt idős emberek pedig idővel kihaltak. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek mindössze 2 állandó lakosa volt, akik a grabi plébániához tartoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
164 0 210 201 215 368 0 295 226 226 221 147 31 11 6 2

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]