Ercegovci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ercegovci
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Split-Dalmácia
Község Dicmo
Jogállás falu
Irányítószám 21232
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség 143 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 333 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ercegovci (Horvátország)
Ercegovci
Ercegovci
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 35′ 45″, k. h. 16° 38′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 35′ 45″, k. h. 16° 38′ 00″

Ercegovci falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Dicmo községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 18, közúton 25 km-re északkeletre, Sinjtől 17 km-re délre, községközpontjától 7 km-re délkeletre, a dalmát Zagora területén fekszik. Határában halad át az A1-es autópálya (E65).

Története[szerkesztés]

A török korban ez a terület a szpáhik tímárbirtokához tartozott és az Aržano nevet viselte. A moreiai háború után az 1699-es karlócai béke a területet a Velencei Köztársaságnak adta, mely néhány évvel korábban már elfoglalta azt. A háború után egy csekély népesség kivételével az egész terület pusztasággá vált. A 18. század elején a hercegovinai duvnoi mező vidékéről új lakosságot telepítettek be. Nevét is új lakóinak ősi földjéről, Hercegovináról kapta. Rajtuk kívül több poljicai család is letelepedett a faluban. Az új keresztény lakosság egészen 1752-ig az egységes dicmoi plébániához tartozott. 1752-ben megalapították a dicmo gornjei plébániát, melynek székhelye Krušvar lett és Ercegovci ennek a része lett. Az új plébánia szolgálatát 1858-ig a ferences atyák végezték. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be a Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 191, 1910-ben 262 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része lett, de lakói a partizánok oldalán harcoltak. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 143 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
191 199 196 230 262 262 295 315 245 280 297 287 208 164 145 143

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Illés próféta tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1988-ban a 18. században épített régi templom helyén épült, melyet az építéssel egyidejűleg bontottak le. Az új templomot betonból építették szembemiséző oltárral, pengefalú harangtoronnyal, melyben két harang található. A hajó oldalfalain két-két félköríves ablak, a szentély falán egy ötszögletes kis ablak található. Az szembemiséző oltár mögött a szentély falán egy kőből épített oltáron középen a Boldogasszony lépe látható. Jobb oldalán a szentségtartó, a bal oldalon pedig Illés próféta szobra található. A hajó 10 méter hosszú, 5,85 méter széles, a szentély 3,25-ször 4,40 méteres. A templom körül temető található.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]