Ercegovci
| Ercegovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Dicmo |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21232 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 121 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 333 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 35′ 42″, k. h. 16° 38′ 10″43.595000°N 16.636200°EKoordináták: é. sz. 43° 35′ 42″, k. h. 16° 38′ 10″43.595000°N 16.636200°E | |
 | |
Ercegovci falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Dicmo községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Splittől légvonalban 18, közúton 25 km-re északkeletre, Sinjtől 17 km-re délre, községközpontjától 7 km-re délkeletre, a dalmát Zagora területén fekszik. Határában halad át az A1-es autópálya (E65).
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A török korban ez a terület a szpáhik tímárbirtokához tartozott és az Aržano nevet viselte. A moreiai háború után az 1699-es karlócai béke a területet a Velencei Köztársaságnak adta, mely néhány évvel korábban már elfoglalta azt. A háború után egy csekély népesség kivételével az egész terület pusztasággá vált. A 18. század elején a hercegovinai duvnoi mező vidékéről új lakosságot telepítettek be. Nevét is új lakóinak ősi földjéről, Hercegovináról kapta. Rajtuk kívül több poljicai család is letelepedett a faluban. Az új keresztény lakosság egészen 1752-ig az egységes dicmoi plébániához tartozott. 1752-ben megalapították a dicmo gornjei plébániát, melynek székhelye Krušvar lett és Ercegovci ennek a része lett. Az új plébánia szolgálatát 1858-ig a ferences atyák végezték. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be a Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 191, 1910-ben 262 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része lett, de lakói a partizánok oldalán harcoltak. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 143 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 191 | 199 | 196 | 230 | 262 | 262 | 295 | 315 | 245 | 280 | 297 | 287 | 208 | 164 | 145 | 143 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szent Illés próféta tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1988-ban a 18. században épített régi templom helyén épült, melyet az építéssel egyidejűleg bontottak le. Az új templomot betonból építették szembemiséző oltárral, pengefalú harangtoronnyal, melyben két harang található. A hajó oldalfalain két-két félköríves ablak, a szentély falán egy ötszögletes kis ablak található. Az szembemiséző oltár mögött a szentély falán egy kőből épített oltáron középen a Boldogasszony lépe látható. Jobb oldalán a szentségtartó, a bal oldalon pedig Illés próféta szobra található. A hajó 10 méter hosszú, 5,85 méter széles, a szentély 3,25-ször 4,40 méteres. A templom körül temető található.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. május 26.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Dicmo község hivatalos oldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja Archiválva 2016. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
