Kladnjice

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kladnjice
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségLećevica
Jogállás falu
Irányítószám 21 202
Körzethívószám (+385) 22
Népesség
Teljes népesség 142 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság336 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kladnjice (Horvátország)
Kladnjice
Kladnjice
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 40′ 20″, k. h. 16° 18′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 40′ 20″, k. h. 16° 18′ 00″

Kladnjice (1991-ig Kladnice) falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Lećevicához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 21, közúton 40 km-re északnyugatra, Trogirtól légvonalban 17, közúton 31 km-re északra, községközpontjától 6 km-re északnyugatra, Dalmácia középső részén fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén már a történelem előtti időben éltek emberek, ezt igazolja a Lovreč nevű magaslaton található ókori várrom.[2] A középkorban ez a terület a zagorai grófsághoz tartozott. A 16. században elpusztította a török, maradék lakossága elmenekült. A 17. század végén a töröktől való felszabadulás után a čvrljevoi plébánia falvai közé tartozott. A plébániának 1762-ig Kladnjicén volt a központja, itt lakott a plébános is.[3] A templomot 1740-ben építették. A régi plébániaháznak ma már csak a romjai találhatók. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. 1857-ben 496, 1910-ben 719 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. Lakossága 2011-ben 142 fő volt, akik főként mezőgazdaságból és állattartásból éltek.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
496 553 623 656 701 719 754 776 814 802 725 664 440 318 227 142

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szentelt temploma egy kis magaslaton áll. A templomot 1740-ben építették, de egy villámcsapás súlyosan megrongálta. Ezután a püspök leírása szerint a kladnjiceiek helyben kitermelt kőből egy még szebb templomot építettek. Egyhajós épület, homlokzatán négyágú rozettával, a bejárat mellett két kis ablakkal. A díszes harangtoronyban három harang található. A homlokzat elé átriumot építettek a kültéri misék számára, de lehetséges, hogy ez még a régi templomból maradt meg. Az apszisban áll a fából faragott oltár egyedülálló faragással és Szent Jakab szobrával (tiroli munka). A tabernákulumon ezüst körmeneti kereszt áll, velencei munka a 18. századból. A diadalívnél Szűz Mária és Szent Fülöp apostol szobrai láthatók. A templom hangosítása és klimatizálása nemrég készült el. Ivica Parčina helyi képzőművész két vászonra festett képet adományozott a templomnak, melyek a Gyógyító boldogasszonyt és Szent Pétert ábrázolják. Ugyanő restaurálta Szűz Mária, Szent Jakab és Szent Fülöp szobrát is. A templom körül temető található.[3]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]