Zavala (Jelsa)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zavala
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségJelsa
Jogállás falu
Irányítószám 21465
Körzethívószám (+385) 021
Népesség
Teljes népesség156 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság50 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zavala (Horvátország)
Zavala
Zavala
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 07′ 30″, k. h. 16° 41′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 07′ 30″, k. h. 16° 41′ 30″

Zavala falu Horvátországban, Hvar szigetén. Közigazgatásilag Jelsához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől 47 km-re délkeletre, Jelsától légvonalban 4, közúton 7 km-re délre, a Hvar sziget déli részén fekszik. A sziget északi részéről az 1400 méter hosszú Pitve-Zavala alagúton át érhető el. Ivan Dolactól 3 km-re keletre fekszik, a két települést aszfaltozott út köti össze. 2,5  km-re fekszik innen délre Šćedro szigete, ahova a kikötőből naponta hajójáratok közlekednek.

Története[szerkesztés]

A település nevét a Zaca-földfokról kapta, melyet a 15. században említenek először. Akkoriban a közeli Pitve lakóinak szőlőskertjei feküdtek a területén, akik kis kőházaikat építették fel itt, hogy ne kelljen az egész napi fárasztó munka után mindennap hazamenniük. Területét 1606-ban szerezte meg Tadija Kačić gróf és tengermelléki birtokaihoz csatolta. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1880-ban 97, 1910-ben 185 lakosa volt. A település 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991-től a független Horvátország része. A délszláv háború idején a jugoszláv haditengerészet támadta, mely a Spliti-csatornában elveszített csata után bosszúból lövéseket adott le a nyugatra fekvő Sveta Nedjeljára és Zavalára is. Lakosságának száma a legutóbbi években a turizmusnak köszönhetően folyamatosan növekszik. 2011-ben 156 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 97 123 132 185 0 0 41 137 132 95 100 110 144 156

(1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben, lakosságát Pitvéhez számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Zavalán áll a Duboković Nadalini család nyári rezidenciája, melyet 1830-ban építettek biedermeier stílusban a mára már romos gazdasági épületekkel és a Szent György kápolnával, melyet még Juraj Duboković püspök építtetett 1866-ban. A püspök szívét végakarata szerint itt a kápolnában temették el.
  • A falutól kissé nyugatra volt a kastélya Zavala első birtokosának Tadije Kačićnak. A kastély 1630 körül épült, ma romos állapotban van.
  • A falutól keletre áll az 1727-ben épített Szent Péter kápolna.
  • Zavala felett a hegyen található a Szent Antal kápolna, melyet Niko vitez Duboković kapitány építtetett korán meghalt fia és fivére emlékére.

Gazdaság[szerkesztés]

A napsütéses órák nagy számának és a meredek lejtésű szőlőhegyek déli fekvésének köszönhetően a sziget legjobb minőségű borai teremnek itt. A település domináns létesítménye a Konteján fekvő borászati kombinát, mely mintegy öt hektáron terül el. A céget 1820-ban alapította Ivan Duboković Nadalini, ma helyi tulajdonban van.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Zavala (Jelsa) című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.