Opanci (Lovreć)
| Opanci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Lovreć |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ante Babić |
| Irányítószám | 21257 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 258 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 484 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 28′ 53″, k. h. 16° 58′ 34″43.481389°N 16.976111°EKoordináták: é. sz. 43° 28′ 53″, k. h. 16° 58′ 34″43.481389°N 16.976111°E | |
 | |
Opanci falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Lovrećhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 43, közúton 61 km-re keletre, Makarskától légvonalban 21, közúton 36 km-re északra, községközpontjától 1 km-re délre a dalmát Zagora területén, Imotska krajina nyugati részén fekszik.
Története
[szerkesztés]A középkorban az egyik nagy horvát nemzetség az Opanakok birtoka volt, róluk kapta a nevét a település. A 15. század második felében Vladko Opanak kenéz 44 családot és 18 nőtlen férfit telepített be broćnoi birtokára. Egy 1477-ben kelt török dokumentum neveiket is felsorolja. Az 1699-es karlócai béke török kézen hagyta. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békével 1718-ban történt meg. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1857-ben 635, 1910-ben 1327 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. A lakosság elvándorlása az 1960-as évektől vette kezdetét. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Az 1990-es évek óta lakossága rohamosan csökkent. 2011-ben a településnek 321 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 635 | 780 | 889 | 1.051 | 1.163 | 1.327 | 1.422 | 1.338 | 1.396 | 1.235 | 1.153 | 1.110 | 885 | 671 | 469 | 321 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A településen négy kút és egy Pridivišće elnevezésű tavacska[4] található, melyek ebben a formában valószínűleg a 16. század elején épültek. A kutakat és a tavat helyi lakosság építtette ivóvízellátásra és az állatállomány itatására, melyek alapvető feltételei az életnek ezen a területen. A kutak négy-nyolc méter átmérőjűek és körülbelül hét méter mélyek. Kör alakban épültek anélkül, hogy a föld beleomlott volna. Szabálytalan, egyenetlen méretű faragott kövekkel falazták körbe őket. Minden kúthoz tartozik egy lépcső is, melyen a víz szintjéig tudtak lemenni.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 6.)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7334.
Források
[szerkesztés]- Lovreć község hivatalos oldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
