Voštane

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Voštane
Középkori sírkő Gornje Voštanén
Középkori sírkő Gornje Voštanén
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségTrilj
Jogállás falu
Irányítószám 21245
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség 42 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság871 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Voštane (Horvátország)
Voštane
Voštane
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 39′ 10″, k. h. 16° 54′ 10″Koordináták: é. sz. 43° 39′ 10″, k. h. 16° 54′ 10″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Voštane témájú médiaállományokat.

Voštane falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 40, közúton 64 km-re északkeletre, Sinjtől légvonalban 22, közúton 35 km-re délkeletre, községközpontjától 23 km-re északkeletre a dalmát Zagora területén, a Kamešnica-hegység magasan fekvő déli lejtőin, a bosnyák határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A magasan fekvő hegyvidéki területen már az ókorban letelepedtek az illír pásztorok. Az illírek egyik ősi várának maradványai ma is látszanak Voštane felett. A vidék a középkorban is lakott maradt, erről mesélnek az itt is megtalálható középkori sírkövek. A török 1513 körül szállta meg e területet. Az 1699-es karlócai béke török kézen hagyta. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békét követően 1718-ban történt meg, mely az új határt a Kamešnica-hegységnél húzta meg. A Kamešnica környéki falvakat a velencei uralom első éveiben telepítették be Hercegovinából érkezett keresztény lakossággal. Az első írásos emlék az itt élő lakosságról a 17. század végéről származik, amikor Marino Antonio Cavalli velencei kormányzó megengedi Nikola Akrapénak egy a korábban Atlagić livnoi bég tulajdonában volt földterület megművelését. A falu kezdetben az tijarci plébániához tartozott. Lelki szolgálatukat a sinji ferences kolostor szerzetesei látták el. 1750-ben az egyházlátogatáskor az érseket képviselő Candido kanonok (Bizza érsek Otokon maradt) Voštanét is meglátogatta. A Jézus neve tiszteletére szentelt kis templomról azt írja, hogy oltárképe nincs, az épület náddal fedett, szilárd alapozása nincs és a nedvesség behatolt a falakba. Bár lakói többször kérték, a falu csak 1780-ban kapott a tijarci plébániának alárendelt önálló káplánt. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1849-ben érseki rendelettel megalapították a vodšanei plébániát, melyhez a szomszédos Rožét is hozzá csatolták. A 19. században Voštanén felépült a plébániaház. A településnek 1857-ben 434, 1910-ben 599 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része lett, de lakói közül sokan vettek részt a partizánharcokban. 1944. március 28-án és 29-én a németek és a támogatásukat élvező knini csetnikek megtorlásul Rože és Voštane 508 lakosát mészárolták le. A háború alatti német megtorlásoknak összesen 1500, a Kamešnica alján fekvő falvakból származó lakos esett áldozatául.[2] A háború után a szocialista Jugoszláviához került. Az 1960-as évektől lakossága tömegesen vándorolt ki, a megmaradt idős emberek pedig idővel kihaltak. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek mindössze 42 állandó lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
434 702 516 662 568 599 826 826 330 415 476 465 418 313 157 42

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Jézus Legszentebb Neve tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1935-ben faragott kövekből épült. A homlokzat felett piramisban végződő harangtorony magasodik tetején kőkereszttel. A torony négy oldalán a harangok szintjén egy-egy nagyméretű, ívelt nyílás látható. A főbejárat a harangtorony lábánál található. A homlokzatot három kis ívelt ablak és egy körablak díszíti, a hajó falán pedig két nagyobb ívelt ablak között egy körablak an elhelyezve. A templomot az 1980-as években megújították. A szentélyben áll a kőoltár az ambóval és a keresztelőmedencével.
  • Az 1944-es áldozatok emlékkápolnáját az ötvenedik évfordulón, 1994-ben építették a faluból elszármazottak adományaiból. A kápolna felett nagy kőkereszt áll.
  • A település felett az illírek ókori várának maradványai találhatók.
  • A falu felett a Mašotának nevezett helyen ahol forrás is található Tomislav király idejéből származó középkori sírkövek találhatók.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]