Voštane
| Voštane | |
 | |
| Középkori sírkő Gornje Voštanén | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Trilj |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21245 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 26 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 871 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 39′ 07″, k. h. 16° 54′ 13″43.651866°N 16.903611°EKoordináták: é. sz. 43° 39′ 07″, k. h. 16° 54′ 13″43.651866°N 16.903611°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Voštane témájú médiaállományokat. | |
Voštane falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Splittől légvonalban 40, közúton 64 km-re északkeletre, Sinjtől légvonalban 22, közúton 35 km-re délkeletre, községközpontjától 23 km-re északkeletre a dalmát Zagora területén, a Kamešnica-hegység magasan fekvő déli lejtőin, a bosnyák határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A magasan fekvő hegyvidéki területen már az ókorban letelepedtek az illír pásztorok. Az illírek egyik ősi várának maradványai ma is látszanak Voštane felett. A vidék a középkorban is lakott maradt, erről mesélnek az itt is megtalálható középkori sírkövek. A török 1513 körül szállta meg e területet. Az 1699-es karlócai béke török kézen hagyta. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békét követően 1718-ban történt meg, mely az új határt a Kamešnica-hegységnél húzta meg. A Kamešnica környéki falvakat a velencei uralom első éveiben telepítették be Hercegovinából érkezett keresztény lakossággal. Az első írásos emlék az itt élő lakosságról a 17. század végéről származik, amikor Marino Antonio Cavalli velencei kormányzó megengedi Nikola Akrapénak egy a korábban Atlagić livnoi bég tulajdonában volt földterület megművelését. A falu kezdetben az tijarci plébániához tartozott. Lelki szolgálatukat a sinji ferences kolostor szerzetesei látták el. 1750-ben az egyházlátogatáskor az érseket képviselő Candido kanonok (Bizza érsek Otokon maradt) Voštanét is meglátogatta. A Jézus neve tiszteletére szentelt kis templomról azt írja, hogy oltárképe nincs, az épület náddal fedett, szilárd alapozása nincs és a nedvesség behatolt a falakba. Bár lakói többször kérték, a falu csak 1780-ban kapott a tijarci plébániának alárendelt önálló káplánt. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1849-ben érseki rendelettel megalapították a vodšanei plébániát, melyhez a szomszédos Rožét is hozzá csatolták. A 19. században Voštanén felépült a plébániaház. A településnek 1857-ben 434, 1910-ben 599 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része lett, de lakói közül sokan vettek részt a partizánharcokban. 1944. március 28-án és 29-én a németek és a támogatásukat élvező knini csetnikek megtorlásul Rože és Voštane 508 lakosát mészárolták le. A háború alatti német megtorlásoknak összesen 1500, a Kamešnica alján fekvő falvakból származó lakos esett áldozatául.[2] A háború után a szocialista Jugoszláviához került. Az 1960-as évektől lakossága tömegesen vándorolt ki, a megmaradt idős emberek pedig idővel kihaltak. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek mindössze 42 állandó lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 434 | 702 | 516 | 662 | 568 | 599 | 826 | 826 | 330 | 415 | 476 | 465 | 418 | 313 | 157 | 42 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Jézus Legszentebb Neve tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1935-ben faragott kövekből épült. A homlokzat felett piramisban végződő harangtorony magasodik tetején kőkereszttel. A torony négy oldalán a harangok szintjén egy-egy nagyméretű, ívelt nyílás látható. A főbejárat a harangtorony lábánál található. A homlokzatot három kis ívelt ablak és egy körablak díszíti, a hajó falán pedig két nagyobb ívelt ablak között egy körablak an elhelyezve. A templomot az 1980-as években megújították. A szentélyben áll a kőoltár az ambóval és a keresztelőmedencével.
- Az 1944-es áldozatok emlékkápolnáját az ötvenedik évfordulón, 1994-ben építették a faluból elszármazottak adományaiból. A kápolna felett nagy kőkereszt áll.
- A település felett az illírek ókori várának maradványai találhatók.
- A falu felett a Mašotának nevezett helyen ahol forrás is található Tomislav király idejéből származó középkori sírkövek találhatók.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Slobodnadalmacija.hr:Krivodol: kommemoracija za 1500 potkameniškičkih žrtava (horvátul) hozzáférés:2016.07.04.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. július 7.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Trilj város hivatalos oldala (horvátul)
- Trilj turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
