Divojevići

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Divojevići
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségLećevica
Jogállás falu
Irányítószám 21 202
Körzethívószám (+385) 22
Népesség
Teljes népesség 49 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság348 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Divojevići (Horvátország)
Divojevići
Divojevići
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 40′ 30″, k. h. 16° 15′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 40′ 30″, k. h. 16° 15′ 30″

Divojevići falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Lećevicához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 23, közúton 45 km-re északnyugatra, Trogirtól légvonalban 17, közúton 30 km-re északra, községközpontjától 10 km-re északnyugatra, Dalmácia középső részén, a megyehatár közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

Divojevići területe már a történelem előtti időben is lakott volt. Ezt bizonyítja a Gradina kod Čovinog dolaca és a Jedinica nevű magaslatokon található ókori várak maradványa.[2] A középkorban ez a terület a zagorai grófsághoz tartozott. A 16. században elpusztította a török, maradék lakossága elmenekült. A 17. század végén a töröktől való felszabadulás után a sinji ferences atyák Boszniából és Hercegovinából katolikusokat telepítettek be. A čvrljevoi plébánia falvai közé tartozott. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. 1857-ben 205, 1910-ben 259 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. Lakossága 2011-ben 49 fő volt, akik főként mezőgazdaságból és állattartásból éltek.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
205 210 220 256 252 259 260 286 306 305 311 257 150 99 59 49

Nevezetességei[szerkesztés]

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1890-ben terméskőből épült. 1968-ban új kórust kapott. 1972-ben egy villámcsapás lerombolta a harangtornyot és a templom tetőzete is súlyosan megsérült. 1975-ben új harangtornyot építettek, benne két harang található. Az 1972-es években új harangot kapott és a harangozást is automatizálták. Egyhajós épület, bejárata felett a homlokzaton kis körablakkal. Az apszisban áll a márvány oltár Keresztelő Szent János márvány szobrával. Körülötte található a falu temetője.[5]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]