Divojevići
| Divojevići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Lećevica |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21 202 |
| Körzethívószám | (+385) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 49 fő (2011)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 348 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Divojevići
Pozíció Horvátország térképén
| |
| é. sz. 43° 40′ 30″, k. h. 16° 15′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 40′ 30″, k. h. 16° 15′ 30″ | |
Divojevići falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Lećevicához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Splittől légvonalban 23, közúton 45 km-re északnyugatra, Trogirtól légvonalban 17, közúton 30 km-re északra, községközpontjától 10 km-re északnyugatra, Dalmácia középső részén, a megyehatár közelében fekszik.
Története[szerkesztés]
Divojevići területe már a történelem előtti időben is lakott volt. Ezt bizonyítja a Gradina kod Čovinog dolaca és a Jedinica nevű magaslatokon található ókori várak maradványa.[2] A középkorban ez a terület a zagorai grófsághoz tartozott. A 16. században elpusztította a török, maradék lakossága elmenekült. A 17. század végén a töröktől való felszabadulás után a sinji ferences atyák Boszniából és Hercegovinából katolikusokat telepítettek be. A čvrljevoi plébánia falvai közé tartozott. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. 1857-ben 205, 1910-ben 259 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. Lakossága 2011-ben 49 fő volt, akik főként mezőgazdaságból és állattartásból éltek.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 205 | 210 | 220 | 256 | 252 | 259 | 260 | 286 | 306 | 305 | 311 | 257 | 150 | 99 | 59 | 49 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1890-ben terméskőből épült. 1968-ban új kórust kapott. 1972-ben egy villámcsapás lerombolta a harangtornyot és a templom tetőzete is súlyosan megsérült. 1975-ben új harangtornyot építettek, benne két harang található. Az 1972-es években új harangot kapott és a harangozást is automatizálták. Egyhajós épület, bejárata felett a homlokzaton kis körablakkal. Az apszisban áll a márvány oltár Keresztelő Szent János márvány szobrával. Körülötte található a falu temetője.[5]
Források[szerkesztés]
- ↑ Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2016. március 5.)
- ↑ Trogir a történelemben – Várak és erődített települések Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
