Vučevica (Klissza)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vučevica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségKlissza
Jogállás falu
Irányítószám 21 202
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség44 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság380 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 35′ 50″, k. h. 16° 24′ 45″Koordináták: é. sz. 43° 35′ 50″, k. h. 16° 24′ 45″
SablonWikidataSegítség

Vučevica falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Klisszához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 10, közúton 27 km-re északra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 15 km-re északnyugatra, a Kozjak-hegységtől északra, a dalmát Zagora területén fekszik. Déli határában halad át az A1-es (Zágráb-Split) autópálya.

Története[szerkesztés]

Helyén már a török hódítás előtt is állt település, melynek kápolnáját 1513-ban építtette a Boljat család.[2] A mai település akkor keletkezett, amikor a 17. század végén a sinji ferences atyák a török megszállás alatt álló Boszniából és Hercegovinából hozott új keresztény lakossággal telepítették be ezt a török uralom idején pusztává vált vidéket. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, amely az első világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 330, 1910-ben 538 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 90 százaléka horvát, 8 százaléka szerb volt. Lakossága 2011-ben 56 fő volt. A katolikus hívek a lećevicai plébániához tartoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
330 355 370 388 442 538 484 564 499 503 446 235 138 94 64 56

Nevezetességei[szerkesztés]

Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1513-ban még kápolnának építtette a Boljat család. A 18. században a falu népe templommá bővítette. Mai formája a többszöri bővítés és megújítás során alakult ki. Egyhajós épület, homlokzatán a bejárat felett négyosztatú kis rozettával. Oltárán Szent Antal, Szent Anna és Szent Kelemen pápa szobrai állnak. Egy régi feszülete is van. Az épületet 1962-ben, valamint 1994 és 2000 között megújították. A templom körül temető található, falában egy Szent Antal kápolnával.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]