Ugrás a tartalomhoz

Nova Sela (Trilj)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nova Sela
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségTrilj
Jogállásfalu
Irányítószám21240
Körzethívószám(+385) 21
Népesség
Teljes népesség141 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság368 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 31′ 19″, k. h. 16° 46′ 59″43.521951°N 16.783100°EKoordináták: é. sz. 43° 31′ 19″, k. h. 16° 46′ 59″43.521951°N 16.783100°E
SablonWikidataSegítség

Nova Sela falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Splittől légvonalban 25, közúton 43 km-re északkeletre, Sinjtől légvonalban 20, közúton 24 km-re délkeletre, községközpontjától 11 km-re délre a dalmát Zagora területén, Cetina szurdokának keleti partja feletti kis hegy lejtőin és az alatti levő kis karsztmezőn fekszik.

Története

[szerkesztés]

A török a 16. század elején szállta meg ezt a területet és uralma közel kétszáz évig tartott. Ebben az időszakban a Klisszai szandzsák része volt és a moreai háború idején (1684 – 1699) csak átmenetileg szabadult fel a török uralom alól. Az 1699-es karlócai béke értelmében török kézen maradt. Az 1718-ban megkötött pozsareváci béke azonban az új határt már a Kamešnica-hegységnél húzta meg, így a térség végleg felszabadult. A velencei uralom első éveiben 1691 után a sinji ferencesek vezetésével telepítették be Boszniából és Hercegovinából érkezett keresztény lakossággal. A letelepített családok katonai szolgálatuk fejében földet, birtokot kaptak a velencei hatóságoktól. A törökök és a velenceiek közötti kisebb háborúk és összecsapások azonban a térség gazdasági fejlődését még sokáig hátráltatták. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1857-ben 297, 1910-ben 194 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Az 1990-es évek óta lakossága folyamatosan csökkent. 2011-ben a településnek 139 lakosa volt, akik az ugljanei plébániához tartoztak.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
297 0 125 224 174 194 0 391 358 378 361 345 284 503 165 139

(1869-ben és 1921-ben lakosságát Ugljanéhoz számították.)

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent István első vértanú tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1746-ban épült faragott kövekből négyszögletes apszissal. Dinarić érsek az 1760-as években a vizitáció során elrendelte oltárkép, négy réz gyertyatartó, miseruhák beszerzését és a temetőtől való elkülönítését. Homlokzatán a bejárat felett kis rózsaablak, legfelül az oromzaton kis harangtorony látható benne egy haranggal. A templom hosszúsága 9 és fél, szélessége 4 és fél méter. Az épületet 2000-ben renoválták.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]