Nova Sela (Trilj)
| Nova Sela | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Trilj |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21240 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 141 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 368 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 31′ 19″, k. h. 16° 46′ 59″43.521951°N 16.783100°EKoordináták: é. sz. 43° 31′ 19″, k. h. 16° 46′ 59″43.521951°N 16.783100°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nova Sela falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 25, közúton 43 km-re északkeletre, Sinjtől légvonalban 20, közúton 24 km-re délkeletre, községközpontjától 11 km-re délre a dalmát Zagora területén, Cetina szurdokának keleti partja feletti kis hegy lejtőin és az alatti levő kis karsztmezőn fekszik.
Története
[szerkesztés]A török a 16. század elején szállta meg ezt a területet és uralma közel kétszáz évig tartott. Ebben az időszakban a Klisszai szandzsák része volt és a moreai háború idején (1684 – 1699) csak átmenetileg szabadult fel a török uralom alól. Az 1699-es karlócai béke értelmében török kézen maradt. Az 1718-ban megkötött pozsareváci béke azonban az új határt már a Kamešnica-hegységnél húzta meg, így a térség végleg felszabadult. A velencei uralom első éveiben 1691 után a sinji ferencesek vezetésével telepítették be Boszniából és Hercegovinából érkezett keresztény lakossággal. A letelepített családok katonai szolgálatuk fejében földet, birtokot kaptak a velencei hatóságoktól. A törökök és a velenceiek közötti kisebb háborúk és összecsapások azonban a térség gazdasági fejlődését még sokáig hátráltatták. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1857-ben 297, 1910-ben 194 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Az 1990-es évek óta lakossága folyamatosan csökkent. 2011-ben a településnek 139 lakosa volt, akik az ugljanei plébániához tartoztak.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 297 | 0 | 125 | 224 | 174 | 194 | 0 | 391 | 358 | 378 | 361 | 345 | 284 | 503 | 165 | 139 |
(1869-ben és 1921-ben lakosságát Ugljanéhoz számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent István első vértanú tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1746-ban épült faragott kövekből négyszögletes apszissal. Dinarić érsek az 1760-as években a vizitáció során elrendelte oltárkép, négy réz gyertyatartó, miseruhák beszerzését és a temetőtől való elkülönítését. Homlokzatán a bejárat felett kis rózsaablak, legfelül az oromzaton kis harangtorony látható benne egy haranggal. A templom hosszúsága 9 és fél, szélessége 4 és fél méter. Az épületet 2000-ben renoválták.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Trilj város hivatalos oldala (horvátul)
- Trilj turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
