Dračevica (Nerežišća)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dračevica
A plébániatemplom
A plébániatemplom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségNerežišća
Jogállás falu
Irányítószám 21423
Körzethívószám (+385) 021
Népesség
Teljes népesség 89 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság258 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dračevica (Horvátország)
Dračevica
Dračevica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 20′ 00″, k. h. 16° 31′ 50″Koordináták: é. sz. 43° 20′ 00″, k. h. 16° 31′ 50″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dračevica témájú médiaállományokat.

Dračevica falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Nerežišćához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 20 km-re délkeletre, a supetari kompkikötőtől légvonalban 5, közúton 11 km-re délre, községközpontjától 4 km-re nyugatra, a Brač-sziget északnyugati részén, a Nerežišćáról Milnára menő út mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe már a történelem előtti időben is lakott volt. A Nerežišća felé vezető út mellett szárazon rakott fallal megerősített ókori, feltehetően illír halomsír található. A Blaca kolostorhoz vezető régi út mellett, a Szent Tudor templomtól északkeletre római épületmaradványok láthatók. A települést a török hódítás elől Poljicáról bevándorolt családok alapították a 16. században. Az első letelepedők a Šimunović és Žuvić családok voltak. Letelepedésük helye eredetileg a mai falutól mintegy 3 km-re nyugatra volt, de nem sokkal ezután áttelepültek a mai Dračevica területére. Első említése 1579-ben történt. Első plébániatemplomát a velencei szenátus engedélyével száz évvel később, 1674 és 1678 között építették. 1738-ban 90, 1760-ban már 130 lakos élt a településen. 1770-ben felépítették a második templomot is. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. A lakosság hagyományos megélhetését a mezőgazdaság, a szőlő és olajbogyó termesztése biztosította. Ezen kívül főként kőbányászattal foglalkoztak. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991 óta a független Horvátország része. 2011-ben a településnek 89 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
204 271 296 366 450 391 0 317 247 236 188 138 84 103 96 89

(1921-ben lakosságát Nerežišćához számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Kozma és Damján vértanúk tiszteletére szentelt régi plébániatemploma 1678-ban épült. A bejárat feletti felirat szerint Kuzma Žuvić építtette és úgy rendelkezett, hogy halála után örökösei viseljék a gondját. 1770-ig a mai plébániatemplom felépüléséig volt a település plébániatemploma. Egyszerű, egyhajós épület bejárata felett nyolcágú rózsaablakkal, felül egy harang számára kialakított harangtoronnyal.
  • A szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt mai plébániatemploma 1770-ben épült, 1904-ben meghosszabbították. A templomnak három oltára van, a főoltár Szűz Máriát ábrázoló képe ismeretlen mester alkotása. Harangtornyának építését A. Citteneo írja le "Meštar Ivan" azaz János mester című regényében.
  • A falu feletti dombon a kőbánya közelében áll a Brač-sziget legnagyobb szélmalma. Egykor az egész sziget lakói ide jártak gabonát őrölni.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1933. február 19-én Petar Šimunović nyelvész az egyetlen brači születésű akadémikus.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Nerežšća község rendezési terve (horvátul)

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dračevica (Nerežišća) témájú médiaállományokat.