Maljkovo
| Maljkovo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Hrvace |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21233 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 61 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 390 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 49′, k. h. 16° 31′Koordináták: é. sz. 43° 49′, k. h. 16° 31′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Maljkovo falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Hrvacéhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Splittől légvonalban 35, közúton 54 km-re északra, Sinjtől 20 km-re, községközpontjától légvonalban 10, közúton 12 km-re északnyugatra, a Svilaja-hegység lábánál fekszik. Délnyugatról a Svilaja-hegység, északkeletről a Dinári-hegység és a Peruča-tó határolja. A településen halad át a Zágrábot Splittel összekötő 1-es számú főút.
Története[szerkesztés]
A velencei seregek 1686-ban foglalták vissza a töröktől Sinj várát és vele együtt a mai Hrvace térségét. Ezt követően a velencei hatóságok irányításával és rámai ferences szerzetesek vezetésével Boszniából és Hercegovinából keresztény lakosság, köztük több száz pravoszláv család érkezett.[2] A korabeli források szerint 1689-ben már itt éltek a Vučković, Budimir és Bilandžić családok, akik a mai napig is itt maradtak.[3] A velencei-török háború után kialakult új hatalmi viszonyokat 1699-ben a karlócai béke szentesítette. Az 1714-ben kitört velencei-török háborúban átmenetileg újra török kézre került, de 1715-ben már újra velencei uralom alatt állt. 1718-ban a pozsareváci béke az új határt a Dinári-hegységnél húzta meg, így e térség velencei kézen maradt. Katolikus hívei a potravljei plébániához tartoztak és tartoznak ma is. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1857-ben 201, 1910-ben 323 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború során férfi lakosságának nagy részét a szerb erők megkínozták, vagy megölték.[3] A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. Az 1950-es években határának nagy részét, éppen a legjobb termőterületeket a Peruča-tó vizével árasztották el.[2] A földjeit veszített lakosság nagy része a nagyobb városokba települt, a lakosság száma pedig mintegy felére csökkent. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Ez évben lakosságának 95 százaléka horvát, 2 százaléka szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején a település egy valamivel több mint egyéves időszaktól eltekintve horvát kézen maradt. 1991. szeptember 19-én foglalták el a szerb erők. A házak 90 százalékát és a templomot a szerbek felégették, a lakosság elmenekült.[2] A horvát hadsereg a „Peruča” fedőnevű katonai akció során 1993 januárjában szabadította fel a települést. A krajinai szerb határ közelében levő falu lakossága azonban csak az 1995 augusztusában végrehajtott „Vihar” hadműveletet követően lélegezhetett fel végleg. Lakossága 2011-ben 76 fő volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 201 | 0 | 270 | 317 | 298 | 323 | 351 | 375 | 483 | 341 | 191 | 221 | 199 | 153 | 82 | 76 |
(1869-ben lakosságát Potravljéhez számították.)
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent József tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1913-ban épült az 1787-ben először említett régi Szent József kápolna helyén. Egyhajós épület, homlokzatán körablak, felette harangtorony látható, benne három haranggal. Hajójának hosszúsága 13 méter, szélessége 8 méter, az apszis hosszúsága 5 méter, szélessége 6 méter. Az apszisban található a nagyméretű márvány oltár Szent József képével.[2] Az oltár két oldalán Szűzanya és Jézus Szíve szobrai láthatók. A templomot a délszláv háború idején a szerbek felgyújtották, teljes berendezése megsemmisült. 1997-ben és 1998-ban teljesen újjáépítették. Ennek során új tetőt, új szembemiséző oltárt kapott. Az oltárképet Josip Biffel akadémiai festővel festették újra és új keresztutat is elhelyeztek.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d Smn.hr:Potravlje hozzáférés:2016.04.25.(horvátul)
- ↑ a b Opcina-hrvace.hr:Maljkovo hozzáférés: 2016.04.25. (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Hrvace község hivatalos oldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
- A maljkovoi templom százéves jubileumi ünnepsége (horvátul)
