Okrug Gornji
| Okrug Gornji | |
 | |
| Okrug Gornji látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Okrug |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21 223 |
| Körzethívószám | (+385) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2760 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 42 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 29′ 38″, k. h. 16° 15′ 55″Koordináták: é. sz. 43° 29′ 38″, k. h. 16° 15′ 55″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Okrug Gornji témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Okrug Gornji falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Okrug községhez tartozik, a község központi települése.
Fekvése[szerkesztés]
Trogir központjától 3 km-re délre, Dalmácia középső részén, Čiovo szigetének nyugati részén, a Saldun-öböl keleti partján fekszik.
Története[szerkesztés]
Čiovo szigete a régészeti leletek tanúsága szerint már a római korban lakott volt. A középkorban többnyire a magányra vágyó remeték éltek rajta. Okrug neve 1461-ben fordul elő írott forrásban először. A név a horvát „krug“ (kör) szóból származik, mivel a félkör alakú öböl, a Saldun-öböl partján fekszik.[2] Betelepülése a 15. században a kontinensen fekvő velencei terület elleni sorozatos török támadások hatására indult meg, mivel a lakosság nagy része ekkor a biztonságosabb szigetekre települt át. Paolo Andreis 17. századi trogiri történetíró Trogir történetéről írt művében (Andreis: Storia della città di Traù Split, 1977-78.) írja, hogy az első žednoi és okrugi telepesek 1461. május 5-én kötöttek ki a szigeten.[3] Okrug keletkezésével kapcsolatban különvéleményt fogalmazott meg Petar Šimunović akadémikus, aki szerint a név már 1228-ban felbukkan „terram de cruco ecclesiae sancti Mauri” alakban a žednoi Szent Mór plébániával kapcsolatosan. A név eredetét a „krug” főnév régi, halom, kő, gerinc jelentésével hozza összefüggésbe.[3] Az elnevezést Josip Roglić akadémikus Hrvatska enciklopedijában a sziget nyugati végében található Okrug-fokról származtatja. Ugyancsak szerinte az idézett 1228-as adat megerősíti a hely létezését a Saldun- és a Movarčica-öböl közötti magaslaton, nagyjából a mai Vrh Sela településrésznél, mely terület az ősi Szent Mór plébániatemplomhoz sokkal közelebb található.[3] Az 1461-ben érkezett okrugiak letelepedésük helyéül a már a 11. század óta itt álló Szent Teodor templom környékét választották.[3] A templom falaiban és környékén kora középkori töredékek is előkerültek, melyek alapján feltételezik, hogy eredetileg ókeresztény templom volt. Nagyobb betelepülési hullám volt, amikor a török 1537-ben bevette Klissza várát. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1857-ben 289, 1910-ben 690 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 3081 fő volt, akik a turizmus mellett halászatból és mezőgazdaságból (szőlő- és olívatermelés) éltek.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 289 | 345 | 329 | 477 | 579 | 690 | 865 | 960 | 828 | 887 | 958 | 909 | 1.044 | 1.514 | 2.767 | 3.081 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Teodor tiszteletére szentelt temploma[6] a 11. – 12. századból származik. A 15. – 16. században reneszánsz stílusban építették át. A templom körül temető található, ahol a temetőkápolnába kora középkori töredékek vannak beépítve és a temetőből is kora középkori töredékek kerültek elő.[2][3]
- Borromei Szent Károly tiszteletére szentelt plébániatemploma[7] 1735-ben épült.[2] A bejárat jobb oldalán egy régi szenteltvíztartó van beépítve, melynek feliratán az egykori plébános neve is szerepel. Feltételezik, hogy a szenteltvíztartót a régi Szent Teodor templomból hozták ide át az új templom építésekor.[3]
- A Toča-öbölben találhatók Nikola Andreis 1655-ben épített nyári rezidenciájának romjai. Nikola Andreis a padovai egyetem filozófiai és orvostudományi professzora volt és egy itt talált felirat szerint itt találta meg nyugalmát.[2]
- Okrug Gornji központjában új plébániatemplomot építettek a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére. Felszentelése 2016. szeptember 14-én volt.
- Ivan Lučić 17. századi horvát tudósnak és történetírónak is volt nyaralója itt, a Rožac-öbölben ahol földbirtoka is volt. Minthogy romjai nem maradtak fenn a pontos helye sem ismert.[3]
- A Glavica-domb keleti oldalán található a Pivetova Glavica lelőhely, mely egy késő középkori település maradványa, amelyből szárazon rakott falak maradtak fenn. Több ház és szarvasmarhatenyésztéshez körbefalazott terület nyoma látható. A helyszínen majolika és közönséges, durva textúrájú konyhai eszközök töredékei találhatók.[8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d Opcina-okrug.hr:O općini Archiválva 2013. november 10-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
- ↑ a b c d e f g Okrug.hr:Povijesni pregled Archiválva 2016. március 17-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4315.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4381.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3255.
További információk[szerkesztés]
- Okrug község hivatalos oldala (horvátul)
- Trogir turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2016. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Okrug története és nevezetességei (horvátul)
