Rumin (Hrvace)

Rumin
A Cetina hídja Panjnál.
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Split-Dalmácia
Község	Hrvace
Jogállás	falu
Irányítószám	21233
Körzethívószám	(+385) 21
Népesség
Teljes népesség	171 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	313 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 46′ 33″, k. h. 16° 38′ 09″43.77595826, 16.63577211
A Wikimédia Commons tartalmaz Rumin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rumin falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Hrvacéhez tartozik.

Fekvése

Splittől légvonalban 33, közúton 44 km-re északkeletre, Sinjtől 9 km-re északra, községközpontjától légvonalban 3 km-re északkeletre, a Svilaja-hegység és a Dinári-hegység között, a Peru‼a-tótól délkeletre, a Hrvacei mező északkeleti részén, a Cetina bal partján fekszik. A település határában levő kanyonszerű szorosban található a Rumin-pataknak, a Cetina egyik legjelentősebb mellékvizének a forrása.

Története

A település nevét az azonos nevű patakról kapta, melynek forrása itt található. A név a szakértők szerint idegen eredetű. A helyi hagyomány azt tartja, hogy a Cetinának ezen a keleti partján a horvát honfoglalással egy időben avarok telepedtek meg, akik később elhorvátosodtak. Ezt a közeli Obrovac nevével látják bizonyítottnak. Rumin falu középkori történetéről nincs írásos adat. A török 1520 körül foglalta el a közeli Travnik várával együtt ezt a térséget. A török adóösszeírás szerint a Rumin-patakon a török korban nyolc malom működött. A velencei seregek 1686-ban foglalták vissza a töröktől Sinj várát és vele együtt a mai Hrvace térségét. Ezt követően a velencei hatóságok irányításával és rámai ferences szerzetesek vezetésével Boszniából és Hercegovinából keresztény lakosság, mintegy ötezer ember, köztük több száz pravoszláv család érkezett erre a vidékre. A velencei-török háború után kialakult új hatalmi viszonyokat 1699-ben a karlócai béke szentesítette. Az 1714-ben kitört velencei-török háborúban átmenetileg újra török kézre került, de 1715-ben már újra velencei uralom alatt állt. 1718-ban a pozsareváci béke az új határt a Dinári-hegységnél húzta meg, így e térség velencei kézen maradt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1890-ben 34, 1910-ben 31 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Ez évben csaknem teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején 1991 szeptemberében itt akadt el a szerb erők Vrlika körzetéből indított délkeleti irányú támadása, a falut a horvát erőknek sikerült megtartaniuk. A horvát hadsereg a „Peruča” fedőnevű katonai akció során 1993 januárjában szabadította fel az innen északra fekvő településeket. Ezzel Rumin végleg kikerült a frontzónából. Lakossága 2011-ben 190 fő volt.

Lakosság

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
0	0	0	34	0	31	0	45	112	480	440	334	285	226	220	190

(1857-től 1880-ig, 1900-ban és 1921-ben lakosságát Hrvacéhez számították.)

Nevezetességei

Panj nevű településrészén a Peruča-tó gátjától délre található a község egyik jelképe, a Cetina folyón átvezető első közúti híd.

Források

• Hrvace község hivatalos oldala (horvátul)
• A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
• Hrvace rövid története (horvátul)

További információk

• Cetina die nördliche (németül)
• A szerb erők Dabar, Vučipolje és Maljkovo elleni támadása 1991. szeptember 17-19. között - térkép.
• A Peruča-hadművelet, a horvát erők ellentámadása 1993 januárjában Archiválva 2016. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben