Rumin (Hrvace)
| Rumin | |
 | |
| A Cetina hídja Panjnál. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Hrvace |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21233 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 171 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 313 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 46′ 33″, k. h. 16° 38′ 09″43.775958°N 16.635772°EKoordináták: é. sz. 43° 46′ 33″, k. h. 16° 38′ 09″43.775958°N 16.635772°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rumin témájú médiaállományokat. | |
Rumin falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Hrvacéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 33, közúton 44 km-re északkeletre, Sinjtől 9 km-re északra, községközpontjától légvonalban 3 km-re északkeletre, a Svilaja-hegység és a Dinári-hegység között, a Peru‼a-tótól délkeletre, a Hrvacei mező északkeleti részén, a Cetina bal partján fekszik. A település határában levő kanyonszerű szorosban található a Rumin-pataknak, a Cetina egyik legjelentősebb mellékvizének a forrása.
Története
[szerkesztés]A település nevét az azonos nevű patakról kapta, melynek forrása itt található. A név a szakértők szerint idegen eredetű. A helyi hagyomány azt tartja, hogy a Cetinának ezen a keleti partján a horvát honfoglalással egy időben avarok telepedtek meg, akik később elhorvátosodtak. Ezt a közeli Obrovac nevével látják bizonyítottnak. Rumin falu középkori történetéről nincs írásos adat. A török 1520 körül foglalta el a közeli Travnik várával együtt ezt a térséget. A török adóösszeírás szerint a Rumin-patakon a török korban nyolc malom működött.[2] A velencei seregek 1686-ban foglalták vissza a töröktől Sinj várát és vele együtt a mai Hrvace térségét. Ezt követően a velencei hatóságok irányításával és rámai ferences szerzetesek vezetésével Boszniából és Hercegovinából keresztény lakosság,[3] mintegy ötezer ember, köztük több száz pravoszláv család érkezett erre a vidékre. A velencei-török háború után kialakult új hatalmi viszonyokat 1699-ben a karlócai béke szentesítette. Az 1714-ben kitört velencei-török háborúban átmenetileg újra török kézre került, de 1715-ben már újra velencei uralom alatt állt. 1718-ban a pozsareváci béke az új határt a Dinári-hegységnél húzta meg, így e térség velencei kézen maradt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1890-ben 34, 1910-ben 31 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Ez évben csaknem teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején 1991 szeptemberében itt akadt el a szerb erők Vrlika körzetéből indított délkeleti irányú támadása, a falut a horvát erőknek sikerült megtartaniuk. A horvát hadsereg a „Peruča” fedőnevű katonai akció során 1993 januárjában szabadította fel az innen északra fekvő településeket. Ezzel Rumin végleg kikerült a frontzónából. Lakossága 2011-ben 190 fő volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 34 | 0 | 31 | 0 | 45 | 112 | 480 | 440 | 334 | 285 | 226 | 220 | 190 |
(1857-től 1880-ig, 1900-ban és 1921-ben lakosságát Hrvacéhez számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés]Panj nevű településrészén a Peruča-tó gátjától délre található a község egyik jelképe, a Cetina folyón átvezető első közúti híd.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Franjevci-split.hr: Kratka povijest Hrvaca hozzáférés: 2016.04.28. (horvátul)
- ↑ Smn.hr:Hrvace hozzáférés:2016.04.26.(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 29.)
Források
[szerkesztés]- Hrvace község hivatalos oldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
- Hrvace rövid története (horvátul)
