Garjak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Garjak
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségVrlika
Jogállás falu
Irányítószám 21236
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség 88 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság400 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Garjak (Horvátország)
Garjak
Garjak
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 54′ 10″, k. h. 16° 27′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 54′ 10″, k. h. 16° 27′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Garjak témájú médiaállományokat.

Garjak falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Vrlikához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 43, közúton 72 km-re északra, községközpontjától 5 km-re délkeletre, a Peruča-tó északi partján egy kis félszigeten fekszik. A félsziget keleti partját a tóba ömlő Cetina-folyó képezi. Településrészei: Čubrice, Garjački Mlini, Matkovine, Modraš, Pometenik, Sutina és Šušnjar.

Története[szerkesztés]

Ez a vidék 1688-ban Knin velencei ostromával egy időben szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően Boszniából és Hercegovinából érkezett új keresztény lakosság, köztük mintegy háromszáz pravoszláv család települt át Vrlika környékére. Ők voltak a mai lakosság ősei. Az 1714-ben kitört velencei-török háború során rövid időre újra török kézre került, de a háború végén 1718-ban az új határt már a Dinári-hegységnél húzták meg és ezzel végleg velencei kézen maradt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. 1857-ben 601, 1910-ben 854 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. A település házainak többsége régen a Cetina partján állt. Amikor 1958-ban egy gáttal elzárták a folyót és ezzel kialakították a Peruča-tavat az elárasztott területről a lakosságot kiköltözették. A lakosság többsége ekkor a faluból is elvándorolt, a falu népesség kevesebb, mint a felére csökkent. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Ekkor lakosságának 85 százaléka horvát, 5 százaléka szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz, a többségi horvát lakosság pedig elmenekült. 1995. augusztus 6-án a „Vihar” hadművelet során foglalták vissza a horvát csapatok. Lakossága 2011-ben 88 fő volt. A katolikus hívek a vrlikai plébániához tartoznak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
601 571 541 614 726 854 875 967 790 819 323 247 192 141 87 88

Nevezetességei[szerkesztés]

A település előtt található a Peruča-tó legjobb strandja.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]