Kučine (Solin)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kučine
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségSolin
Jogállás falu
Irányítószám 21209
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség 974 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság166 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kučine (Horvátország)
Kučine
Kučine
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 32′ 00″, k. h. 16° 31′ 40″Koordináták: é. sz. 43° 32′ 00″, k. h. 16° 31′ 40″

Kučine település Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Solinhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Split központjától 7 km-re keletre, Salona központjától 3 km-re délkeletre, a Mosor-hegység déli lejtőin fekszik. Splittel a 32-es számú menetrendszerű autóbuszjárat köti össze.

Története[szerkesztés]

A település feletti 285 méteres Gradina, vagy másképpen Stari grad tetején már a történelem előtti időben vár állt, melyet az itt talált cseréptöredékek és falmaradványok is megerősítenek. Kučine Split térségének egyik legősibb faluja. Nevét a Kuk szikláiról kapta, melyek a település felett, a szomszédos Mravincétől délnyugatra találhatók. Első írásos említése Crnota pap 1144-ben kelt végrendeletében történt, melyben a szláv nyelven „Pot Cilco” nevű helyen fekvő birtokát („in loco, qui slavonica lingua Pot Cilco nominatur”) a spliti Szent Benedek kolostorra hagyja.[2] "Pod Klkom", azaz mai elnevezéssel Pod Kukom (Kuk alatt) pedig egyértelműen a mai Kučinára vonatkoztatható. 1185-ben már Klissza szabad királyi város főesperességéhez tartozó településként említik.[2] 1212-ben egy itteni („in Kilco”) birtok egy földcserével kapcsolatos okiratban szerepel.[2] A 13. században a spliti Szent Benedek kolostornak több birtoka is volt a településen, melyekkel kapcsolatban a helyiekkel perekre is sor került.[2] 1328-ban egy Split városa és a Šubićok közötti határvitában ítélkezik Mauroceno spliti és Gradonico trogiri gróf, mely szerint a kučinei birtok a Šubićok kezén maradt.[2] A török veszély növekedésével a térség stratégiai jelentősége megnőtt és a Kuk csúcsáról a solinai mezőt dél felé egészen Split városáig, kelet felé pedig Klisszáig ellenőrizni lehetett. 1520-ban a velencei Givanni Mauro már említi a Kuk hegyére épített várat. 1534-ben Leonardo Bollani spliti gróf a Klisszától két mérföldre levő vár jelentőségét emeli ki és szükségesnek tartja a rossz állapotban levő falak kijavítását.[2] 1574-ben Murat bég török hada a várat elfoglalta ezzel a vár alatti települések is török kézre kerültek. A kandiai háború utáni békében Kučina formálisan ugyan török kézen maradt, valójában azonban már a velenceiek birtoka volt. A Szent Lukács templom már a 15. században a környék domináns építménye volt. 1495-ben külön is megemlítik a települést és Szent Lukács templomát, míg a szomszédos Mravince ekkor már nem szerepel. Ez volt a vidék egyetlen temploma, melyet annak ellenére, hogy kezére került a török sem rombolt le. 1716-ra a település középkori neve végleg használaton kívül került, innentől már csak Kučine alakban szerepel. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 142, 1910-ben 308 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 974 fő volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
142 175 184 167 235 308 308 361 421 433 436 413 396 559 710 974

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt temploma középkori eredetű, a 15. században már bizonyosan állt. A templom egyhajós, faragott kőtömbökből épült. Homlokzatán a bejárat két oldalán két kis négyszögletű ablak, felette az oromzaton nyitott harangtorony látható benne egy haranggal.
  • A 285 méter magas Gradinán történelem előtti vár állt, melyet a velencei-török háborúk idején a velenceiek megerősítettek. Falai déli irányban a Mosor-hegység oldalában levő Szent Péter templomig értek.
  • A Kuk hegyére a török veszély idején a solinai mező lakói építettek várat, ahol a támadások idején meghúzták magukat. 1539-ben lerombolta a török, de újjáépítették. 1574-ben végleg török kézre került, azóta rom.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]