Pozorac
| Pozorac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Marina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21 222 |
| Körzethívószám | (+385) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 141 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 79 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Pozorac
Pozíció Horvátország térképén
| |
| é. sz. 43° 31′ 30″, k. h. 16° 06′ 10″Koordináták: é. sz. 43° 31′ 30″, k. h. 16° 06′ 10″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pozorac falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Marinához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Split központjától légvonalban 27, közúton 42 km-re, Trogirtól 14 km-re nyugatra, községközpontjától 1 km-re északra, Dalmácia középső részén fekszik.
Története[szerkesztés]
Az innen néhány kilométerre található Grota Sv. Jakova barlang leletei alapján itt már az őskorban is éltek emberek. Az ókorban illírek telepedtek meg itt, majd az i. e. 4. században a rómaiak hódították meg a térséget. A horvátok ősei a 7. században érkeztek erre vidékre, mely a 10. században már az ősi Drid zsupánsághoz tartozott. Ennek székhelye a Pozoractól néhány kilométerre délnyugatra fekvő 177 méter magas Veli vrh és az alacsonyabb Mali vrh hegyén volt. A dridi zsupánság a független horvát állam megszűnése után megszűnt. Ezután idővel a Šibenik és Trogir közötti terület e két város fennhatósága között oszlott meg és a határ a Stupin-öbölnél húzódott.[2] Így a mai település területe Trogir város igazgatása alá került. A trogiri közösségnek már a magyar uralom idejében 13. században saját statutuma volt, mely alapján hatóságai működtek és törvénykeztek. Trogir 1420. június 22-től velencei uralom alá került és ezt követően már csak korlátozott autonómiával rendelkezett. A köztársaságot a velencei nemesség tagjai közül kinevezett kapitányok képviselték.[2] A 15. század végén a török veszély hatására az itteni lakosságot a közeli Marina várába és a szigetekre menekítették. Közülük sokan időnként visszatértek a falubeli birtokaikra, hogy a földeket megműveljék. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1880-ban 32, 1910-ben 48 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A település lakossága 2011-ben 137 fő volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 32 | 34 | 37 | 48 | 0 | 0 | 70 | 55 | 64 | 47 | 0 | 0 | 137 | 137 |
(1857-ben, 1869-ben, 1921-ben, 1931-ben, 1981-be és 1991-ben lakosságát Marinához számították.)
Nevezetességei[szerkesztés]
Az Angyalok királynője tiszteletére szentelt temploma középkori eredetű. A bejáraton olvasható felirat szerint 1789-ben teljesen megújították. Az újabb átépítéseknek köszönhetően a templom közel eredeti formájában áll. A belső átalakítás után az oltár felett, az apszis falán látható az Angyalok királynőjét ábrázoló oltárképe. A templom körül temető található középkori sírkövekkel.
Híres emberek[szerkesztés]
Pozoracon született 1947. július 31-én Andrija Matijaš Pauk vezérőrnagy, a horvát hadsereg tábornoka, a 4. gépesített gárda dandár parancsnoka, aki 1995. október 9-én a „Juzni potez” hadművelet során a boszniai Mrkonjić Gradnál a szerbekkel vívott harcban esett el. Az általa egykor vezetett dandár ma az ő nevét viseli.
Jegyzetek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Marina község hivatalos oldala (horvátul)
- Marina turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A marinai Szent Jakab plébánia honlapja (horvátul)
