Pozorac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pozorac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségMarina
Jogállás falu
Irányítószám 21 222
Körzethívószám (+385) 22
Népesség
Teljes népesség137 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság79 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pozorac (Horvátország)
Pozorac
Pozorac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 31′ 30″, k. h. 16° 06′ 10″Koordináták: é. sz. 43° 31′ 30″, k. h. 16° 06′ 10″

Pozorac falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Marinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Split központjától légvonalban 27, közúton 42 km-re, Trogirtól 14 km-re nyugatra, községközpontjától 1 km-re északra, Dalmácia középső részén fekszik.

Története[szerkesztés]

Az innen néhány kilométerre található Grota Sv. Jakova barlang leletei alapján itt már az őskorban is éltek emberek. Az ókorban illírek telepedtek meg itt, majd az i. e. 4. században a rómaiak hódították meg a térséget. A horvátok ősei a 7. században érkeztek erre vidékre, mely a 10. században már az ősi Drid zsupánsághoz tartozott. Ennek székhelye a Pozoractól néhány kilométerre délnyugatra fekvő 177 méter magas Veli vrh és az alacsonyabb Mali vrh hegyén volt. A dridi zsupánság a független horvát állam megszűnése után megszűnt. Ezután idővel a Šibenik és Trogir közötti terület e két város fennhatósága között oszlott meg és a határ a Stupin-öbölnél húzódott.[2] Így a mai település területe Trogir város igazgatása alá került. A trogiri közösségnek már a magyar uralom idejében 13. században saját statutuma volt, mely alapján hatóságai működtek és törvénykeztek. Trogir 1420. június22-től velencei uralom alá került és ezt követően már csak korlátozott autonómiával rendelkezett. A köztársaságot a velencei nemesség tagjai közül kinevezett kapitányok képviselték.[2] A 15. század végén a török veszély hatására az itteni lakosságot a közeli Marina várába és a szigetekre menekítették. Közülük sokan időnként visszatértek a falubeli birtokaikra, hogy a földeket megműveljék. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A településnek 1880-ban 32, 1910-ben 48 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A település lakossága 2011-ben 137 fő volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 32 34 37 48 0 0 70 55 64 47 0 0 137 137

(1857-ben, 1869-ben, 1921-ben, 1931-ben, 1981-be és 1991-ben lakosságát Marinához számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Az Angyalok királynője tiszteletére szentelt temploma középkori eredetű. A bejáraton olvasható felirat szerint 1789-ben teljesen megújították. Az újabb átépítéseknek köszönhetően a templom közel eredeti formájában áll. A belső átalakítás után az oltár felett, az apszis falán látható az Angyalok királynőjét ábrázoló oltárképe. A templom körül temető található középkori sírkövekkel.

Híres emberek[szerkesztés]

Pozoracon született 1947. július 31-én Andrija Matijaš Pauk vezérőrnagy, a horvát hadsereg tábornoka, a 4. gépesített gárda dandár parancsnoka, aki 1995. október 9-én a „Juzni potez” hadművelet során a boszniai Mrkonjić Gradnál a szerbekkel vívott harcban esett el. Az általa egykor vezetett dandár ma az ő nevét viseli.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]