Lećevica
| Lećevica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Lećevica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ante Baran |
| Irányítószám | 21 202 |
| Körzethívószám | (+385) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 495 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 418 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 38′ 56″, k. h. 16° 20′ 56″Koordináták: é. sz. 43° 38′ 56″, k. h. 16° 20′ 56″ | |
| lecevica.hr Lećevica weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lećevica (olaszul: Lechievizza) falu és község Horvátországban Split-Dalmácia megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Splittől légvonalban 16, közúton 35 km-re északnyugatra, Trogirtól légvonalban 16, közúton 30 km-re északkeletre, Dalmácia középső részén, a spliti Zagorán, a Ljubeć déli lejtőin fekszik.
A község települései[szerkesztés]
Közigazgatásilag Divojevići, Kladnjice és Radošić települések tartoznak hozzá.
Története[szerkesztés]
A község területe már az ókorban lakott volt, erről tanúskodnak az itt talált várnyomok és halomsírok maradványai. Ilyen ősi vár állt többek között a Gradina nevű magaslaton Kladnjice és Čvrljevo között, mintegy ezer méterre Božić Donjitól délre. Tőle délre találhatók a dalmáciai Zagora területének legnagyobb halomsírjai. Átlagos magasságuk 2,5 méter, átmérőjük felül 12 méter, alul pedig a 20 métert is elérte. Vár állt Divojevići határában is. Itt a halomsírok mellett ókori sírkövek is előkerültek. Nisko településrészt négy ősi várrom veszi körül. Galićitól 500 méterre északra a 484 méteres Kulina nevű magaslaton pedig nagy valószínűséggel illír erődített település állt.[2] Lećevica korai történetéről nem sokat tudunk. A mai település akkor keletkezett, amikor a 17. században a sinji ferences atyák Boszniából és Hercegovinából katolikusokat telepítettek be.[3] Plébániájuk első székhelye Korušcén volt. Lećevica 1757-től lett plébánia székhelye, amikor felépült a Szent Márton plébániatemplom. Ennek az első templomnak az alapfalai ma a temetőben láthatók. Szolgálatát kezdettől fogva a sinji ferencesek látták el.[3] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. 1830-ban megszűnt a trogiri püspökség és a plébánia a šibeniki püspökség fennhatósága alá került. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. 1857-ben 269, 1910-ben 339 lakosa volt. 1866-ban felépítették a mai plébániatemplomot. A plébániához Lećevica, Korušce és Vučevica falvak tartoztak. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. Lakossága 2011-ben 218 fő volt, akik főként mezőgazdaságból és állattartásból éltek.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 637 | 725 | 785 | 885 | 933 | 1.047 | 967 | 947 | 772 | 828 | 733 | 604 | 485 | 361 | 252 | 218 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemploma 1866-ban épült. Később többször bővítették. 1989 és 1996 között megújították. Egyhajós, négyszög alaprajzú épület sokszögzáródású apszissal. A homlokzat feletti harangtoronyban két harang található. Az apszisban áll a nagyméretű, márvány oltár Szent Márton képével. A diadalívnél a falfülkékben a Szűzanya és Szent József szobrai láthatók. A templom körül temető van, melyet 1996-ban kőkerítéssel vettek körül.[3]
- A régi Szent Márton plébániatemplom 1757-ben épült harangtoronnyal. Szent Mártont ábrázoló oltárképe már a 18. században megsérült. Az új templom felépülésekor bontották le, alapfalai a temetőben láthatók. A sírok között egy római sírkőlap is található, melyet egy 18 éves lánynak állítottak.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Mate Matas:Prilog proučavanju gradina i gromila na području općine Lećevica u splitskoj Zagori (horvátul)
- ↑ a b c d Lećevica – povijest župe(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
