Poljica (Jelsa)
| Poljica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Jelsa |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21466 |
| Körzethívószám | (+385) 021 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 53 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 157 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 08′ 55″, k. h. 16° 47′ 35″43.148552°N 16.792962°EKoordináták: é. sz. 43° 08′ 55″, k. h. 16° 47′ 35″43.148552°N 16.792962°E | |
 | |
Poljica falu Horvátországban, Hvar szigetén. Közigazgatásilag Jelsához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 49 km-re délkeletre, Jelsától légvonalban 8, közúton 14 km-re keletre, a Hvar sziget középső részén, a szigete átszelő 116-os út mentén fekszik. A falu 2 km-re fekszik az északi tengerparttól, ahova 2003-ban aszfaltozott utat építettek, mely a Mala Stvina- és a Zečja-öbölbe vezet.
Története
[szerkesztés]A 15. századtól szigettel együtt a Velencei Köztársaság fennhatósága alá tartozott. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1857-ben 145, 1910-ben 295 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. A 20. század közepétől lakói a szőlőtermesztés mellett a levendula termesztésére tértek át. 1991-től a független Horvátország része. 2011-ben 59 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 145 | 0 | 30 | 233 | 314 | 295 | 297 | 291 | 293 | 287 | 250 | 196 | 130 | 84 | 68 | 59 |
(1869-ben lakosságát Zastražišćéhez számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés]- A település legjelentősebb épülete a Keresztelő Szent János templom.
- Itt találtható az Angelini (később Duboković-Nadalini) család 18. századi barokk nyaralója.
Gazdaság
[szerkesztés]A helyi gazdaság alapját a mezőgazdaság, a halászat és az állattenyésztés (juh és kecske) adja. Közülük az utóbbi időben a mezőgazdaság kapott nagyobb hangsúlyt az olívaolaj, a szőlő és a levendula termeléssel. A szigetnek ezen a részén különösen kedvezőek a feltételek az olajfák termesztéséhez, melyek terméséből kiváló minőségű olívaolajat állítanak elő. A településen turistaszállások nemigen vannak, de a jövő nézve tervben van a falusi turizmus fejlesztése. A tengerparti strandok közül évről évre a Mala Stiniva-öböl vonzza a legtöbb turistát.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 11.)
Források
[szerkesztés]- Jelsa község hivatalos oldala (horvátul)
- Jelsa turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Hvar települései – útikalauz (horvátul)
