Donji Muć
| Donji Muć | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Muć |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21203 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 541 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 450 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 41′ 42″, k. h. 16° 27′ 36″43.694861°N 16.460137°EKoordináták: é. sz. 43° 41′ 42″, k. h. 16° 27′ 36″43.694861°N 16.460137°E | |
 | |
Donji Muć falu Muć községben Horvátországban Split-Dalmácia megyében. A község központi települése, itt találhatók a fontosabb közintézmények.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Split központjától légvonalban 20, közúton 33 km-re északra, a Dalmát Zagora központi részén, a Moseć és a Svilaja hegységek között, az 56-os számú főút mentén fekszik. Településrészei Bidnić, Donja Suvava, Draga, Kmeti, Kula és Plišivica.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Muć eredetileg egy település volt, de a II. világháború után Muć Gornji és Muć Donji részekre vált szét. Muć régi elnevezése Zmina volt és ma újra kezd visszakerülni a köztudatba ez a régi elnevezés. Muć a dalmát Zagora és a középkori horvát Dalmácia központi települése, a horvát államiság egyik bölcsője volt. Muć régi Zmina (Smina) elnevezése már 1078. április 16-án feltűnik – akkor még várként – Zvonimir király egyik oklevelében. Zmina vára a tizenegy ősi horvát zsupánság egyikének székhelye volt. Muć település azonban ennél legalább kétszáz évvel régebbi, amit a Branimir fejedelem idejében a 9. században emelt gornji mući Szent Péter templom régi oltár elő építményébe vésett, 888-ból származó felirata bizonyít. Ezt a feliratot ma a zágrábi régészeti múzeumban őrzik. Zmina neve 1083-ban is említésre kerül Zvonimir király egy adománylevelében, melyben a spliti érsekségnek a Zmina nevű helyen birtokot adományoz („teritorium in loco, qui Smina nuncupatur, illud quidem, quod Conustina niminatur“). A szövegben Conustina a ma Klisszához tartozó Konjsko falunak felel meg. 1185-ben Klissza, Livno, Cetina, Mosor és Poljica mellett a zminai plébániát is megemlítik. A török érkezésével a térség korábbi fejlődése megakadt. Neorić várának eleste után 1538-ban Zmina százötven évig török uralom alatt maradt. Az új hatalommal új lakosság is érkezett a településre. Bár valószínű, hogy a régi lakosság egy része is itt maradt, a jövevények kerültek többségbe. Ők adták a település új Muć nevét is, mely név a Boszniai szandzsák 1528-as összeírásában bukkan fel először. A Muć név a latin „monticellus” (hegyecske) névből rövidült a nép ajkán előbb „munćel”, majd „muć” alakra. A török kiűzése után a település elveszítette korábbi jelentőségét. 1682-ben Cosmi spliti érsek csak a territóriumok között említi, míg a korábban vele egyenrangú Klissza, Cetina, Poljica és Livno „comitatus”, azaz grófságként szerepel. A 18. század elejétől a korábbi Zmina helyett már a Muć név marad használatban. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 793, 1910-ben 965 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. A II. világháború után az addig egységes Muć helyett a Gornji Muć és Donji Muć került használatba. Lakossága 2011-ben 590 fő volt. A községközpontnak alapiskolája, óvodája, önkéntes tűzoltóegylete, orvosi rendelője, három boltja és négy vendéglátó egysége van.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 793 | 638 | 768 | 858 | 918 | 965 | 965 | 1.072 | 914 | 919 | 945 | 817 | 737 | 717 | 570 | 590 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Kisboldogasszony (Mala Gospa) tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1890-ben épült. Kőből épített egyhajós épület, homlokzata felett kör alakú ablakkal, legfelül gúla toronysisakos harangtoronnyal, melynek minden oldalán kettős, felül félköríves ablaknyílások láthatók. A templom mellett a domboldalban, a főúttól kőkerítéssel elhatárolt temető található.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Muć község hivatalos oldala (horvátul)
- Zmina története Archiválva 2008. október 14-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Hrvatska enciklopedija – Muć Donji i Gornji (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. április 2.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Muć című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Donji Muć című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
