Putišići

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Putišići
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Split-Dalmácia
Község Omiš
Jogállás falu
Irányítószám 21205
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség 46 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 505 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Putišići (Horvátország)
Putišići
Putišići
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 30′ 40″, k. h. 16° 42′ 20″Koordináták: é. sz. 43° 30′ 40″, k. h. 16° 42′ 20″

Putišići falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Omišhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 21, közúton 41 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 36 km-re északra, Poljica északi részén, a Mosor-hegység északi lejtői alatt fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a középkorban része volt a 13. században alapított, úgynevezett Poljicai Köztársaságnak, mely tulajdonképpen egy jelentős autonómiával rendelkező kenézség volt. Poljica kezdetben a horvát-magyar királyok, majd 1444-től a Velencei Köztársaság uralma alá tartozott. Velence nagyfokú autonómiát biztosított a poljicai települések számára. Jogi berendezkedését az 1490-ben kibocsátott Poljicai Statutum határozta meg, mely egyúttal rögzítette határait is. A 16. század első felében került török uralom alá, ahol Poljica szintén bizonyos fokú önállóságot élvezett. A moreai háború idején szabadult fel a török uralom alól, melyet 1699-ben a karlócai béke szentesített, de Poljica autonómiájának valamely szintjét végig megőrizte. Poljica önállóságát 1807-ben a bevonuló napóleoni francia csapatok szüntették meg. Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban a Habsburgoké lett.

Putišići első írásos említése a 15. századból származik és egészen 1848-ig önálló plébániája volt. Ekkor azonban a srijane-gornji dolaci plébániához csatolták, később pedig a donji dolaci plébánosok látták el az egyházi szolgálatot. 1857-ben 91, 1910-ben 108 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 46 lakosa volt, akik a donji dolaci plébániához tartoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
91 0 147 104 108 108 184 185 153 167 155 132 120 69 56 46

(1869-ben lakosságát Donji Dolachoz számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

A Mindenszentek templom a Donji Dolacról Srijane felé vezető út mellett található. A 17. század végén építették és 1702-ben szentelték fel a szent lelkek tiszteletére. Ma formáját 1796-ban nyerte el, amikor négyszögletes apszist és hajót építettek hozzá. Már a következő évben felépítették a homlokzat fölött álló, három harang számára kialakított harangtornyot. Az apszisban áll a márvány főoltár a Mindenszenteket ábrázoló oltárképpel. Az oltár márvány félköríves falazattal kapcsolódik az oldalfalakhoz, melyeken Jézus és Mária szíve képei láthatók. Az oltár előtt 1977-ben alakították ki az új liturgikus teret a szembemiséző oltárral, az ambóval és a keresztelőmedencével. A hajóban álló mellékoltár a Gyógyító boldogasszony tiszteletére van szentelve rajta Szűz Mária szobrával.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]