Vina (Vrgorac)
| Vina | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Vrgorac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21276 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 115 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 165 m |
| Terület | 3,75 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 10′ 52″, k. h. 17° 23′ 02″Koordináták: é. sz. 43° 10′ 52″, k. h. 17° 23′ 02″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vina falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Vrgorachoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Makarskától légvonalban 31, közúton 41 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re délre Közép-Dalmáciában, az A1-es autópálya mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést a 15. század közepén még "Vinica" néven említik először. Később "Vijenac", "Vinac", végül "Vina" alakban említik. Nevét fekvéséről kapta, mivel négy hegy között fekszik, melyek koszorúként veszik körül. A török a 15. század második felében szállta meg ezt a vidéket, mely 1690 körül szabadult fel végleg a több mint kétszáz éves uralma alól. A török uralom idején 1636-ban érkezett ide Makarskáról a falu egyik legjelentősebb családja a Franićok, akiknek a leszármazottai ma is itt élnek. A török uralom után a település a Velencei Köztársaság része lett. A kandiai háború idején a térség falvai elpusztultak. A település török uralom végével a 17. század végén 1690 körül a környező településekkel együtt népesült be. A betelepülők ferences szerzetesek vezetésével főként a szomszédos Hercegovinából érkeztek. A lakosság főként szőlőtermesztéssel, földműveléssel és állattartással foglalkozott, de a határhoz közeli fekvésénél fogva eleinte még gyakran kellett részt vennie a velencei-török összecsapásokban. Egyházilag a vrgoraci plébániához tartozott. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 132, 1910-ben 246 lakosa volt. 1918-ban az új Szerb-Horvát-Szlovén Állam, majd később Jugoszlávia része lett. Röviddel a Független Horvát Állam megalakulása után 1941. április 17-én olasz csapatok vonultak be a vrgoraci területre. 1942. június 15-én rövid időre elfoglalták a partizánok, majd visszavonultak a Biokovo-hegységbe. Az olasz csapatok védelmét élvező csetnikek még ez évben a község több településén gyújtottak fel házakat és végeztek ki embereket, főleg nőket, gyermekeket és öregeket. Vina embervesztesége 12 fő volt. Olaszország kapitulációja után 1943-ban német csapatok szállták meg a vidéket. 1944. október 24-én a németek kivonultak és két nappal később Vrgorac környéke felszabadult. A település a háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 134 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 132 | 0 | 154 | 166 | 201 | 246 | 230 | 252 | 264 | 263 | 252 | 211 | 202 | 187 | 184 | 134 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Vrgorac város hivatalos oldala (horvátul)
- Vrgorac város turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja – Vrgorac (horvátul)
- Vrgorska krajina szenvedései a II. világháború alatt (horvátul)
További információk[szerkesztés]
Prostorni plan uređenja grada Vrgorca - Vrgorac város rendezési terve. (horvátul)
