Ježević

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ježević
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségVrlika
Jogállás falu
Irányítószám 21236
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség236 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság380 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ježević (Horvátország)
Ježević
Ježević
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 55′ 30″, k. h. 16° 28′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 55′ 30″, k. h. 16° 28′ 00″

Ježević falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Vrlikához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 46, közúton 79 km-re északra, községközpontjától légvonalban5, közúton 9 km-re keletre, a Cetina-folyó bal partjának karsztos fennsíkján fekszik. Településrészei Božinovići, Žeravice, Dražići, Modrići, Kaselji, Vučemilovići, Ćorići, Milani, Plazonići, Forići, Budiše, Duvnjaci és Marinci mintegy 3 km hosszan sorakoznak a tóvá duzzasztott folyó partja közelében.

Története[szerkesztés]

Vidéke 1688-ban Knin velencei ostromával egy időben szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően Boszniából és Hercegovinából érkezett új keresztény lakosság, köztük mintegy háromszáz pravoszláv család települt át Vrlika környékére. Ők voltak a mai lakosság ősei. Az 1714-ben kitört velencei-török háború során rövid időre újra török kézre került, de a háború végén 1718-ban az új határt már a Dinári-hegységnél húzták meg és ezzel végleg velencei kézen maradt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. 1857-ben 462, 1910-ben 770 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. A délszláv háború során elfoglalták a szerb csapatok, horvát lakossága elmenekült. Templomát teljesen lerombolták. 1995. augusztus 6-án a „Vihar” hadművelet során foglalták vissza a horvát csapatok. Lakossága 2011-ben 236 fő volt. Hívei a vrlikai plébániához tartoznak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
462 486 521 619 719 770 826 884 707 737 702 664 644 585 349 236

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szent Megváltó (Sveti Spas) tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1969-ben épült Ante Barać tervei szerint. Az oltár mögötti Szent Megváltó mozaikképét Ante Župić szobrászművész készítette. Ezt a templomot 1993. március 16-án a szerbek teljesen lerombolták. A mai Szent Megváltó templomot 2003 és 2004 között építették Ivo Madunić tervei szerint. A szép és modern, kereszt alaprajzú épület egy dombon áll, harangtornya 22 méter magas. Felszentelését 2004. december 11-én Marin Barišić végezte. A belső tér domináns dísze a Megváltó Krisztust ábrázoló mozaikkép a kijevói születésű Ante Čavka atya munkája.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]