Ovrlje
| Ovrlje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Otok |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21238 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 173 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 359 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 40′ 57″, k. h. 16° 44′ 49″Koordináták: é. sz. 43° 40′ 57″, k. h. 16° 44′ 49″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ovrlje falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Otokhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Splittől légvonalban 31, közúton 43 km-re északkeletre, Sinjtől 9 km-re keletre, községközpontjától 1 km-re délkeletre a dalmát Zagora területén, a Kamešnica-hegység nyugati lejtői és Cetina középső folyása között fekszik. A település alatt ered az Ovrlja-patak, mely innen délre ömlik a Ruda-folyóba.
Története[szerkesztés]
A térség több mint másfél évszázados török uralom után, 1687-ben szabadult fel az oszmán iga alól. Ezt követően a rámai ferences atyák vezetésével Boszniából és Hercegovinából keresztény lakosság települt le itt. Ez az otoki plébánia megalapításának időszaka, melyhez akkor a mai Otokon és Udovičićon kívül Gala, Gljev és Ruda hívei is hozzá tartoztak. A plébánia vezetését a sinji ferences atyák végezték. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 190 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 151 | 0 | 0 | 246 | 259 | 136 | 0 | 205 | 221 | 215 | 226 | 199 | 238 | 222 | 214 | 190 |
(1869-ben, 1880-ban és 1921-ben lakosságát Otokhoz számították.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Otok község hivatalos oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja[halott link] (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Az otoki Szent Lukács plébánia története (horvátul)
- Sinj város turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
