Srednje Selo (Šolta)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Srednje Selo
Srednje Selo utcaképe
Srednje Selo utcaképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségŠolta
Jogállás falu
Irányítószám 21 430
Körzethívószám (+385) 22
Népesség
Teljes népesség 104 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság123 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Srednje Selo (Horvátország)
Srednje Selo
Srednje Selo
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 24′ 00″, k. h. 16° 16′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 24′ 00″, k. h. 16° 16′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Srednje Selo témájú médiaállományokat.

Srednje Selo falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Šoltához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől 18 km-re délnyugatra, Trogirtól 13 km-re délre, Dalmácia középső részén, Šolta szigetének középső részén, a községközponttól 1 km-re nyugatra, a Sridnje polje északi szélén fekszik. Jól védett az északi szelektől, ugyanakkor sok napfény éri. A dalmát falusi építészet jellemzi, kőházakkal, kis kocsmákkal és fallal kerített udvarokkal. Az udvarokban az olívaolaj tárolására szolgáló kőedények és a bor tárolására szolgáló hordók láthatók. Központjában a Szeplőtelen Szűz Mária testvériségének ősi háza áll. A régi, elhagyott iskolaépület az egykori pezsgő életre emlékeztet. Ma a gyerekek már Grohotéra járnak iskolába. A Grohote felé vezető felső út mellett áll a falu kis temploma. A faluban sem bolt, sem vendéglő nem található. Néhány itt élő festőművésznek van itt műterme. Olajfaültetvények és kertek övezik. Autóbusszal a sziget minden településéről megközelíthető, a rogači kompkikötő mintegy három és fél kilométerre található. A település felett északra, 182 méter magasan található Strličina víztározó ciszterna.[2]

Története[szerkesztés]

A kis település a középkorban az akkori Szeplőtelen Szűz Mária templom körül alakult ki.[2] Évszázadokig velencei fennhatóság alatt volt. Ma a sziget legkisebb települése, melyet egykor fejlett mezőgazdaság, olíva- és szőlőtermesztés jellemzett. Ezt a tőle délre fekvő kiterjedt mező, a termékeny Sridnje polje tette lehetővé. Régen itt sokkal többen éltek és nagyon is pezsgő élet folyt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. 1857-ben 256, 1910-ben 372 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. Lakossága 2011-ben 104 fő volt, akik a turizmus mellett főként mezőgazdaságból (olíva- és szőlőtermesztés) éltek.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
256 325 316 355 394 372 324 309 321 308 285 206 143 150 128 104

Nevezetességei[szerkesztés]

A Grohote felé vezető út melletti kis Rózsafüzér királynője templomot 1910-ben az azonos nevű testvériség építtette.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Srednje Selo (Šolta) témájú médiaállományokat.