Podbablje Gornje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Podbablje Gornje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségPodbablje
Jogállás falu
Irányítószám 21262
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség 523 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság448 m
Terület11,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Podbablje Gornje (Horvátország)
Podbablje Gornje
Podbablje Gornje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 23′ 30″, k. h. 17° 10′ 45″Koordináták: é. sz. 43° 23′ 30″, k. h. 17° 10′ 45″

Podbablje Gornje (1931-ig Podbablje, 1991-ig Gornje Podbablje) falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Podbablje községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 61, közúton 83 km-re keletre, Makarskától légvonalban 16, közúton 36 km-re északkeletre, a dalmát Zagora területén, Imotska krajina középső részén, Imotski városával szemben 8 km-re délnyugatra, az Imotski-mező déli oldala felett emelkedő Baba-hegy aljában fekszik.

Története[szerkesztés]

Nevét felette emelkedő 546 méteres "Baba" nevű hegyről kapta. Jelentése Baba alatti hely. A „gornje” (felső) jelző az alatta fekvő Donje Podbabljétől, azaz a mai Drumtól különbözteti meg jelezve, hogy magasabban fekszik. A térség első ismert népe az illírek voltak. Jelenlétüket igazolják az ókorból fennmaradt halomsírok és várak maradványai. Az illír háborúk végeztével az 1. század elején e terület is Dalmácia római tartomány része lett. A békésebb idők gazdasági felvirágzást hoztak e vidék számára is. A kereszténység már az első századokban elterjedt ezen a területen, erről mesélnek a szomszédos Zmijavcin talált ókeresztény bazilika maradványai, melyek a 6. századból származnak. A horvátok ősei a 7. században vándoroltak be erre a vidékre. A középkori horvát állam közigazgatásában ez a terület Fehér-Horvátországhoz, azon belül az Imoti zsupánsághoz tartozott. A bencés atyák a 11. században Proložachoz tartozó Opačacnál a Vrljika-folyó forrásánál építették fel kolostorukat, innen végezték a térség lakóinak keresztény hitre térítését. A 14. századtól a hívek lelki gondozását a ferencesek vették át, akik az elpusztult kolostort újjáépítették. A török 1463-ban meghódította a közeli Boszniát, majd 1493-re már ez a terület is uralmuk alá került. A török uralom idején „Donba”, illetve „Dobablje” volt a neve. Az 1699-es karlócai béke török kézen hagyta. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békével 1718-ban történt meg. Ezután a Velencei Köztársaság fennhatósága alá tartozott. A török uralom teljes ideje alatt a hívek lelki gondozását a vrljikai ferencesek látták el, kolostoruk a 17. századtól már a Prološko blato kis Manastir nevű szigetén működött. A 16. század második felében a rend a közeli Kamenmoston is letelepedett, ahol saját rendházuk és kápolnájuk is volt. A podbabljei plébániát kezdetben a ferences atyák vezették, akik 1735-ig laktak Kamenmoston, ezután építették fel az új plébániaházat a plébánia központjában. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-tól újra az osztrákoké lett. A falunak 1857-ben 1521, 1910-ben 2008 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később a Jugoszláv Királyság része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 523 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.521 2.157 1.341 1.500 1.891 2.008 3.451 1.814 1.098 928 961 978 910 731 559 523

(Az adatok 1857-től 1921-ig Grubine, 1857-ben és 1869-ben Podosoje, 1857-ben, 1869-ben és 1921-ben Kamenmost, 1869-ben és 1921-ben Drum lakosságát is tartalmazzák.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Mihály és Szent Simon tiszteletére szentelt temploma 1941-ben épült. A második világháború után hittanteremként működött, ekkor bővítették és felújították. A templomban Szent Simon, Szent Mihály és Szűz Mária szobrai találhatók. Minden második vasárnapon mondanak szentmisét benne.
  • Szent Márk evangélista tiszteletére szentelt templomát a környező települések hívei építették és 1993. április 25-én Szent Márk ünnepén szentelték fel. A templomban Szent Márk és Szűz Mária szobrai találhatók.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Strategija razvoja općine Podbablje 2015-2020. Podbablje,2015. - Podbablje község fejlesztési stratégiája (horvátul)