Sevid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sevid
Sevid tengerpartjának látképe
Sevid tengerpartjának látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségMarina
Jogállás falu
Irányítószám 21 222
Körzethívószám (+385) 22
Népesség
Teljes népesség267 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság172 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sevid (Horvátország)
Sevid
Sevid
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 30′ 00″, k. h. 16° 02′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 30′ 00″, k. h. 16° 02′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Sevid témájú médiaállományokat.

Sevid falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Marinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Split központjától légvonalban 31, közúton 47 km-re nyugatra, Trogirtól 20 km-re nyugatra, községközpontjától 5 km-re délnyugatra Dalmácia középső részén fekszik. Településrészei Koprivica, Barbišćevica, Plat, Oštrica mala, Oštrica velika, Krči, Miline gornje, Miline donje, Gamba, Bok, Alina és Svrda.

Története[szerkesztés]

A településtől északkeletre, Marina közelében a főút mellett található Grota Sv. Jakova barlang leletei azt igazolják, hogy már az őskorban is éltek itt emberek. Az ókorban illírek éltek itt, majd az i. e. 4. században a rómaiak hódították meg ezt a térséget. A római jelenlétet a Stari Trogir-öbölben található római villagazdaság maradványai bizonyítják. A horvátok ősei a 7. században érkeztek erre vidékre, mely a 10. században már az ősi Drid zsupánsághoz tartozott. Ennek székhelye a Marinától 2 km-re északnyugatra fekvő 177 méter magas Veli vrh és az alacsonyabb Mali vrh hegyén volt. A dridi zsupánság a független horvát állam megszűnése után megszűnt. Ezután idővel a Šibenik és Trogir közötti terület e két város fennhatósága között oszlott meg és a határ a Stupin-öbölnél húzódott.[2] Így a mai település területe Trogir város igazgatása alá került. A trogiri közösségnek már a magyar uralom idejében 13. században saját statutuma volt, mely alapján hatóságai működtek és törvénykeztek. Trogir 1420. június22-től velencei uralom alá került és ezt követően már csak korlátozott autonómiával rendelkezett. A köztársaságot a velencei nemesség tagjai közül kinevezett kapitányok képviselték.[2] Sevid település a határában fekvő Krči településrész területén található Szent Vid templomról kapta a nevét. A templomnak ma már csak a romjai láthatók. Más magyarázat szerint a templom helyéről nyíló nagyszerű kilátásról nevezték el. A „sve vidi” ugyanis a horvátban azt jelenti, hogy mindent lát. A település kezdetben a mai Gornji Sevidként ismert részen alakult ki és a part mentén jobbára csak a halászok laktak. Később a turizmus fejlődésével a súlypont a tengerpartra tevődött át. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. 1823-ban az osztrák fennhatóság alatt alakult meg Marina község, melynek területéhez már Sevid is hozzá tartozott. A község 1866-ig működött, amikor területét Trogirhoz csatolták.[2] A településnek 1880-ban 251, 1910-ben 253 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A település lakossága 2011-ben 267 fő volt, akik a rogoznicai plébániához tartoztak. Fő bevételi forrásukat a turizmus jelenti.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 638 251 263 329 253 1.223 1.301 384 429 394 328 243 219 195 267

(1869-ben, 1921-ben és 1931-ben a ma Rogoznicához tartozó Dvornica és Ražanj lakosságát is ide számították. 1981-ig Vinišće lakosságával együtt.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szent Vid-hegy déli lejtőin Krči területén találhatók a középkori Szent Vid templom maradványai.
  • A Stari Trogir-öbölben római villa rustica maradványai találhatók. A pihenési, gazdasági és kikötői célokat szolgáló épületegyüttes északnyugat-délkeleti tájolású volt. A faragott kövekből épített falak magassága ma is 1 és 3 méter között váltakozik. Az épületegyüttes feltárása még várat magára.
  • A Szent Kereszt tiszteletére szentelt modern temetőkápolnája.
  • A közeli Sv. Arhanđel-szigeten a Szent Főangyalok tiszteletére szentelt templom és kolostor található.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Sevid
A Wikimédia Commons tartalmaz Sevid témájú médiaállományokat.