Vrpolje (Trilj)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vrpolje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségTrilj
Jogállás falu
Irányítószám 21245
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség93 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság575 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vrpolje (Horvátország)
Vrpolje
Vrpolje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 36′ 15″, k. h. 16° 49′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 36′ 15″, k. h. 16° 49′ 30″

Vrpolje falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 32, közúton 52 km-re északkeletre, Sinjtől légvonalban 18, közúton 23 km-re délkeletre, községközpontjától 11 km-re keletre a dalmát Zagora területén, a Kamešnica-hegyég délnyugati lábánál, a Triljből a boszniai Livno felé menő út mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

1686-ban Trilj környékével együtt szabadult fel a török uralom alól, de az 1699-es karlócai béke ismét török kézen hagyta. Közben 1698-ban Hercegovinából és Poljicáról új keresztény lakosság telepedett le. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békét követően 1718-ban történt meg, mely az új határt a Kamešnica-hegységnél húzta meg. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1857-ben 225, 1910-ben 257 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 93 lakosa volt. Hívei a čačvinai plébániához tartoztak, melyet a II. világháború óta vrpolje-čačviani plébániának neveznek.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
225 403 178 232 236 257 573 404 248 283 318 270 356 325 202 93

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Jézus szíve tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1927-ben faragott kövekből épült. Hosszúsága 15,60 méter, szélessége 7,80 méter. Homlokzatát a harangtorony tagolja, mely a tető szintjéig szintén faragott kövekből épült, afelett viszont betonelemekből áll és piramisban végződik a tetején vaskereszttel. A hajóban két, az apszisban egy ívelt ablak található. A főoltár Jézus szobrával az apszis falának támaszkodik. Előtte helyezték el a szembemiséző oltárt. A szentély vöröses márványlapokkal van burkolva. A falmélyedésben a Havas boldogasszony szobra látható. A templomot 1990-ben teljesen megújították. Területét kőfal övezi.
  • A Szent Caius kápolnát 1927-ben építették a Guvanjac nevű településrészen. Ma temetőkápolnaként szolgál. Homlokzatán körablak, oldalfalán egy ívelt ablak látható. A homlokzat felett elkészült a harangtorony alapozása, de a torony még hiányzik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)

További információk[szerkesztés]