Baška Voda
| Baška Voda | |
 | |
| Baška Voda látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Baška Voda |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Josko Roščić |
| Irányítószám | 21320 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2590 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 25 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 21′ 27″, k. h. 16° 56′ 57″Koordináták: é. sz. 43° 21′ 27″, k. h. 16° 56′ 57″ | |
| Baška Voda weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baška Voda témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Baška Voda falu és község Horvátországban, Split-Dalmácia megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Splittől légvonalban 44, közúton 54 km-re délkeletre, Makarskától 10 km-re északnyugatra, Közép-Dalmáciában a Biokovo-hegység alatt a tengerparton, a Makarskai riviéra nyugati részén található. Közigazgatásilag Bast, Bratuš, Krvavica és Promajna települések tartoznak hozzá.
Története[szerkesztés]
Baška Voda területe már a történelem előtti időben is lakott volt. A korai emberi letelepedés fő tényezője az itteni ivóvízforrás volt. Az i. e. 4. évezredben a forrás és az azt övező legelők köré bronzkori pásztornépek telepedtek le, akik gyakran összetűztek egymással a kiváló adottságokkal rendelkező hely birtoklásáért. Ennek védelmére idővel a közeli Gradina nevű magaslaton a mai település központjában erődített település jött létre, melyet szárazon rakott követből épített erődfal vett körül. Az első ismert itt élt nép az illírek egyik törzse a dalmaták voltak, akik a magaslatokon épített, jól védhető erődített településeikben laktak. Innen könnyen ellenőrizni tudták a környező vidéket. Többségük állattartással foglalkozott, kisebb részük pedig földművelésből élt. A rómaiak az i. e. 3. században érkeztek ide először, de csak hosszú ideig tartó harcok után hódították meg ezt a vidéket. Az illírek elleni 9-ben aratott végső győzelem után Dalmáciára békésebb idők következtek, mely időszak 378-ig a népvándorlásig tartott. A római korban a mai Baška Voda helyén Aronia nevű település állt, melynek létét a régészeti leleteken kívül az ebben a korban készített térkép a „Tabula Peutingeriana” is megerősíti. A késő ókorban a 4. és a 7. század között barbár népek telepedtek itt meg, akik a Gradinán talált falakat tovább erősítették, hogy támadás esetén ide húzódhassanak vissza, illetve innen ellenőrizhessék a Braći-csatorna bejáratát. Az 5. és 6. században a Gradinán felhúzott falak maradványai még ma is láthatók. Az itt folyt élénk kereskedelmi tevékenységről pedig a megtalált amforák és más cseréptöredékek tanúskodnak, melyek Észak-Afrikából, a Földközi-tenger keleti medencéjéből és a Fekete-tenger vidékéről származnak. A Gradina közelében jelentős számú ókori sír is előkerült, mellékleteik között mécsesekkel, nyakláncokkal, üvegtárgyakkal, Euterpét és Kupidót ábrázoló szobrocskákkal. A sírfeliratok között a latinon kívül illír nevek is találhatók. Ez arra enged következtetni, hogy a rómaiak mellett az ősi illír lakosság leszármazottai is szép számmal éltek itt. A régészeti leletek alapján római település tágabb környezetében számos villagazdaság is működött.
A mai horvátok ősei a 7. században az avar hódítás után érkeztek ide és 925-ben megalapították királyságukat. A szláv letelepedés egyúttal az ókori Aronia végét is jelentette, mivel a következő mintegy ezer évben semmilyen városi életnek nincs nyoma ezen a vidéken. A pásztorok csak a itatni jártak a tengerhez közeli forráshoz, mely körül a középkorban valószínűleg csak pásztorkunyhók álltak. Időközben 1476 körül a környék török uralom alá került és csak a közeli Zadvarje (Duare) várának felszabadításával együtt 1684. április 21-én szabadult fel végleg a több mint kétszáz éves török uralom alól, majd a Velencei Köztársaság része lett. A török veszély végével a környező települések újra benépesültek és a mai Baška Voda lakóinak ősei is ekkor telepedtek itt le. A település neve 1688-ban Coranelli földrajzi térképén „Basca” alakban tűnik fel először. Az első középület a Szent Lőrinc templom 1750 körül épül fel az ókori épületek alapjain. A lakosság a földművelésen és állattartáson kívül halászattal, tengerészettel is foglalkozott. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A település első iskolája 1845-ben nyitotta meg kapuit. 1889-ben felépült a neoromán stílusú Szent Miklós templom, 1900-ban pedig megnyílt a helyi postahivatal. A kikötő kiépítésével 1912-ben Baška Voda a környék egyik legjelentősebb kikötőjévé vált. Rajta keresztül zajlott a kereskedelem a közeli szigetek és a Zabiokovlja települései között. A településnek 1857-ben 459, 1910-ben 783 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Az 1930-as években a Sikavica testvérek felépítették a település első szállodáját, mely az 1936-os londoni világkiállításon kényelme, nagyszerű konyhája és jó bora miatt aranyérmet nyert. A helyi szépítő egyesületet 1933-ban alapították, az Adria-parti főút kiépítése után pedig megindult a turizmus fejlődése is. A település a háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Baška Voda 1993-ban lett önálló község, addig Makarska községhez tartozott. Az utóbbi húsz évben Baška Voda Közép-Dalmácia egyik legnépszerűbb turisztikai központjává fejlődött. A 21. század elején elnyerte a legnívósabb horvát turisztikai elismerést a Kék virág díj arany fokozatát. 2011-ben a településnek 1978 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 459 | 930 | 506 | 605 | 720 | 783 | 1.548 | 871 | 850 | 837 | 821 | 1.238 | 1.388 | 1.609 | 2.045 | 1.978 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma[4] 1889-ben épült neoromán stílusban. 1903-ban fából épített kórust kapott, melyet 1971-ben betonra cseréltek. A templomot 1927-ben renoválták és akkor festette a mennyezetére Szent Miklós alakját F. Andreis festőművész. Három, kőből és márványból épített oltára van a Nagyboldogasszony, a Kisboldogasszony és Szent Miklós tiszteletére szentelve, melyeket a spliti Ante Frank kőfaragó művész készített 1936 és 1939 között. Szűz Mária és Szent Miklós szobrait 1890-ben, illetve 1889-ben Tirolból vásárolta a plébánia. 1969-ben a templomot kulturális emlékké nyilvánították. Értékes színes üvegablakait 1987-ben készítette Josip Botteri Dini, a keresztút képeit 1988-ban Josip Bifel festette. A harangtorony 1991-ben Ante Rožić tervei szerint épült. A plébániaházban értékes néprajzi és szakrális gyűjtemény tekinthető meg.
- Szent Lőrinc tiszteletére szentelt temploma[5] a régi temetőben áll. 1750-ben építette az akkor még új település lakossága. A szent képét és a barokk antependiumot a helyi Jure Jurišić Akčić adományozta a templomnak 1766-ban.
- A szakrális épületek közül még megemlítendő az 1860-ban épített Szeplőtelen fogantatás kápolna és a rogaći településrész 1917-ben épített Tisztítótűzben szenvedő lelkek kápolnája.
- A településen két jelentősebb múzeum is található. A régészeti múzeum a községháza épületében, a malakológiai gyűjtemény pedig a Jurišić Akčić család házában került elhelyezésre.
- A kikötő bejáratánál áll Szent Miklós püspök bronzszobra Mladen Mikulin alkotása 1999-ből.
- A II. világháborúban elesettek emlékműve 1980-ban, a baška poljai II. világháborús tengerészemlékmű 1984-ben készült. A putinai Horvát vitorlásemlékmű Marko Gugić alkotása 2005-ben készült.
Gazdaság[szerkesztés]
A lakosság fő megélhetési forrása a turizmus. A településen számos szálloda, magánpanzió, kemping és apartman található. A turistaszezonban Baška Voda a Makarskai riviéra legnépesebb települése.
Oktatás[szerkesztés]
A település alapiskolája a "Bariša Granić Meštar" alapiskola mintegy háromszáz tanulót számlál..
Kultúra[szerkesztés]
A Big band Baška Voda ifjúsági zenekart 1998-ban alapították Općinska glazba Baška Voda néven fiatal amatőr zenészekből. Azóta a zenekarnak már több mint száz tagja volt. 2005-ben a településen megnyílt az önálló területi zeneiskola, mely nagyban hozzájárul a zenekar színvonalának emeléséhez. A zenekar 2008-ban Big bandként működött tovább szórakoztató és jazz zenét játszva. A zenekarnak ma mintegy harminc aktív tagja van. A megyében történő fellépéseiken kívül több rangos hazai és külföldi fesztiválon is szerepelnek.
Galéria[szerkesztés]
-
Baška Voda látképe -
Baška Voda látképe -
Szent Miklós szobra -
Esti látkép -
A Szent Lőrinc templom -
A Szent Miklós templom -
Kikötői részlet -
Kikötői részlet -
Látkép a Biokovo-hegységgel
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5281.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5749.
Források[szerkesztés]
- Baška Voda község weboldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
- Baška Voda ismertetője[halott link] (magyarul)
További információk[szerkesztés]
- Útikalauz (magyarul)
- Turistainformációk (magyarul)
- Turistainformációk (magyarul)
