Ugrás a tartalomhoz

Tabula Peutingeriana

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tabula Peutingeriana (részlet) – a térképrészlet közepén Róma városa. Omnes viae Romam ducunt, azaz "Minden út Rómába vezet"
Tabula Peutingeriana (részlet) – felülről lefelé: dalmát tengerpart, Adriai-tenger, Itália déli része, Szicília, Afrika partjai
A Tabula Peutingeriana másolata magyarázatokkal az Aquincumi Múzeumban

A Tabula Peutingeriana (Peutinger-tábla) a Római Birodalom nyilvános úthálózatának útvonalleírása (itinerarium(wd)), amely a cursus publicus(wd) nevű futárszolgálat útvonalairól készült (a futárszolgálatot a birodalmi állam szervezte, és felügyelte). A „térkép” készítése a negyedik vagy korai ötödik századra nyúlik vissza.[1]

A rómaiaknál háromféle itinerarium létezett: irott (itineraria scripta), vázlatos (adnotata) és képes (picta), amely már a mai értelemben egy térkép volt.

A Tabula Peutingeriana egyetlen másolata Konrad Peutinger, egy német 15–16. századi humanista és könyvgyűjtő nevét viseli. Tartalmazza Európa, Észak-Afrika, a Közel-Kelet, és Ázsia egyes részeinek (Perzsia, India) úttérképeit.

A térképet Conrad Celtes fedezte fel egy wormsi könyvtárban, de mivel halála előtt nem tudta kiadni, 1508-ban Peutingerre hagyatékozta. A bécsi nemzeti könyvtárban őrzik,[2] a Világemlékezet egyik dokumentuma.

A térkép leírása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tabula Peutingeriana az egyetlen fennmaradó térkép a római cursus publicusról. Egy colmari szerzetes készítette a 13. században. A pergamentekercs tizenegy részből áll, 0,34 m magas és 6,75 m hosszú. A sematikus térkép nem valóságszerűen ábrázolja a világot: a területeket erősen torzítja, különösen a kelet-nyugati irányban. Római települések, a köztük vezető utak, folyók, hegyek, erdők és tengerek szerepelnek rajta. A birodalom három legfontosabb városát, Rómát, Konstantinápolyt és Antiochiát különleges díszítéssel jelzi. A teljes birodalmon kívül bemutatja a Közel-Keletet, Indiát és a Gangeszt, Sri Lankát (Insula Taprobane), és még Kínára is utal. Nyugaton az Ibériai-félsziget hiányáról arra következtetünk, hogy a fennmaradt kópiából hiányzik egy elveszett tizenkettedik rész.

A táblázat alapját az itinerariumok, útvonal-táblázatok, azaz a római országutak állomásainak és távolságainak listái képezik. (Az állomások nemcsak településeket jelölnek, hanem esetenként kereszteződéseket is.) Az utasoknak persze nem állt mai értelembe vett térkép a rendelkezésére, de szükségük volt, hogy tudják, melyik állomás, milyen távolságra következik az úton.

A Peutinger táblán az utak nagyjából párhuzamos vonalak, amelyeken az állomások az utazás sorrendjében jelennek meg. A hosszú téglalap alakú elrendezést a pergamen lapok formája adta. Látszik valamennyi hasonlóság Ptolemaiosz földtérképével is, úgyhogy egyes szerzők szerint a reprezentatív földrajzi ábrázolás szándékosnak tűnik az ismeretlen térképszerkesztők részéről.

A városokat és állomásokat térképjelek százai mutatják, a legegyszerűbb kéttornyos épülettől a három „nagy” város részletesen megrajzolt „portréjáig”. Annalina és Mario Levi azt következtették, hogy a félig sematikus, félig képszerű szimbólumok a Vegetius által leírt itineraria picta kartográfiai konvencióit követik.[3]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tabula keletkezési ideje a negyedik vagy a korai ötödik századra tehető. Konstantinápoly alapítási événél (328) biztos későbbi. Ravenna – mely 402-ben lett a nyugati birodalom fővárosa – hangsúlyozott kiemelése ötödik századi revíziót sugall Levi és Levi számára. Germania Inferior bizonyos városai az ötödik század közepén elpusztultak, úgyhogy ennél viszont korábbi kell, hogy legyen.

Valószínű, hogy annak a térképnek a távoli leszármazottja, amely Augustus barátja, Marcus Vipsanius Agrippa irányítása alatt készült. Agrippa halála után a térképet márványba vésték és az Ara Pacistól nem messze, a Porticus Vipsaniaeben helyezték el. Glen Bowersock is a térkép archetípusának korábbi datálását támogatja, mivel Arabia provincia számos részlete teljesen anakronisztikus a 4. századhoz képest,[4] így ő is Agrippa térképét tartja forrásul.[5]

Kiadásai és utótörténete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyomtatásban először Ortelius kiadásaként jelent meg 1598-ban. Részleges első kiadását (Fragmenta tabulæ antiquæ) 1591-ben nyomtatta Jan Moretus, Antwerpenben, később, 1598. decemberében, a teljes Tabulát is kinyomtatta, szintén Antwerpenben.

A Peutinger család tulajdonában maradt a dokumentum, amíg 1714-ben el nem adták. Királyi és főnemesi családok között forgott, aztán Savoyai Jenő száz dukátért megvásárolta. 1737-ben halála után a bécsi udvari könyvtárhoz (a Hofbibliothekhez) került, ahol azóta is őrzik.

1753-ban Franz Scheyb adott ki egy kópiát, és 1872-ben Conrad Miller német professzor másolhatta. William and Northgate kiadása 1892-ben látott napvilágot. 1911-ben kiegészült a Tabula a hiányzó, Britanniát és Hispaniát ábrázoló új lappal.

2007-ben a térképet A világ emlékezete program keretében az UNESCO felvette a világ dokumentumokban őrzött örökségeinek listájára. Ennek megemlékezésére egyetlen napon, 2007. november 26-án, a nyilvánosság megtekinthette, bár törékeny állapota miatt általában nincs kiállítva.[6]

A térkép

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A teljes Tabula Peutingeriana, Iberiától Indiáig
Nagyítás
A teljes Tabula Peutingeriana, Iberiától Indiáig

Pannoniai útszakaszok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Pannonia provincia úthálózata és az aquincumi (Aquinco) limes szakasz a Tabula Peutingeriana térképen


Duna menti útszakasz

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az út a Duna jobbpartján, a limes mentén haladt, legfőbb állomásai: Vindobona (Bécs), Aquincum, Singidunum (Belgrád).

Sorszám Táv Állomás Standard latin név Mai név[7] Ország Megjegyzés
VindobonaBécsAusztria
1.10Villa GaiAla NovaSchwechatAusztria
2.4AequinoctiumFischamendAusztria
3.13CarnuntumPetronell-CarnuntumAusztriaelágazás Scarbantia felé
4.14GerulataeOroszvár/RusovceSzlovákia
5.16Ad FlexumFlexumMosonmagyaróvárMagyarország
6.13StailucoQuadrataLébény[8]Magyarország
7.12Arrabo fl.Rába folyóMagyarország
8.30BrigantioBrigetioSzőnyMagyarország
9.5LepavistLepavistaAlmásfüzitő[9]Magyarország
10.13GardellacaCardabiacaTokodMagyarország
11.13LusomanaLumanumBicskeMagyarország
12.12AquincumÓbudaMagyarország
13.14VetusallumVetus SalinaAdonyMagyarország
14.17AnnamatiaAdnamatiaDunaföldvár v. BaracsMagyarország
15.15LusioneLussoniumDunakömlődMagyarország
16.10Alta RipaTolnaMagyarország
17.22LugioFlorentinaDunaszekcsőMagyarország
18.7AntianaAltinumKölked[9]Magyarország
19.12DonatianaAntianaeBaranyabán/PopovacHorvátország
20.13Ad LaboresNemetinHorvátországEszék mellett
21.13TittoburgumTeutoburgiumDálya/DaljHorvátország
22.15CornacumSzata/SotinHorvátország
23.13CucciumÚjlak/IlokHorvátország
24.15MilataMalata BononaBánmonostor/BanoštorSzerbia
25.16CusumPétervárad/PetrovaradinSzerbia
26.15AcunumAcumincumSzalánkemén/Stari SlankamenSzerbia
27.8BittiumRittiumSurdukSzerbia
28.13BurgenaeNovi BanovciSzerbia
29.10TaurunumZimony/ZemunSzerbia
30.3ConfluentesNovi BeogradSzerbia
SingudunumBelgrád/BeogradSzerbia

Carnuntum – Scarbantia – Savaria – Poetovio

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Összekötő út Carnuntum és Savaria, valamint Savaria és Poetovio (Ptuj) között. A keleti borostyánút része.

Sorszám Táv Állomás Standard latin név Mai név Ország Megjegyzés
CarnuntumPetronell-CarnuntumAusztria
1.14UlmusSásony/Winden am See[8]Ausztria
2.25ScarabantioScarbantiaSopronMagyarország
3.33SabariaSavariaSzombathelyMagyarország
4.20ArrabonaKörmend?Magyarország
5.43Ad VicesimumVeržejSzlovénia
6.20PetavionePoetovioPtujSzlovéniaösszeköttetés vonallal nem jelölve

Dráva menti útszakasz

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főbb állomásai: Emona (Ljubljana), Celeia (Celje), Poetovio (Ptuj), Mursa (Eszék) és Sirmium. Ptujtól a Dráva vonalát követi.

Sorszám Táv Állomás Standard latin név Mai név Ország Megjegyzés
EmonaLjubljanaSzlovénia
1.9Savus fl.Száva folyóSzlovénia
2.15Ad PublicanosLukovicaSzlovénia
3.21AdranteAtransTrojaneSzlovénia
4.58CeleiaCeljeSzlovénia
5.76RagandoSpodnje GrušovjeSzlovénia
6.94PetavioPoetovioPtujSzlovénia
7.104RemistaRamistaFormin v. Zavrč[10]Szlovénia
8.114Aqua VivaPetrijanec, Varasd/Varaždin környékénHorvátország
9.125PopuliVarasdtól keletreHorvátország
10.133BotivoIoviaLudbregHorvátország
11.142SonistaSunistaLunjkovecHorvátország
12.154PiretisDraganovecHorvátország
13.165LuntulaeLentulumStari Gradac környékeHorvátország
14.173IoviaCardonoGradina?Horvátország
15.183SirotaeSerotaVerőce/ViroviticaHorvátország
16.193BolentiumMonoszló/Podravska Moslavina környékeHorvátország
17.203MarinianaeMagnianaAlsómiholjác/Donji MiholjacHorvátország
18.211SeronaeSerenaeSzentgyörgy/Sveti Đurađ[10]Horvátország
19.221BerebisBerbis, Vereiskb. Podgajci Podravski[11]Horvátország
20.230IovallioIovalioValpó/ValpovoHorvátország
21.239Mursa minorMursellaPetrijevciHorvátország
22.249Mursa majorMursaEszék/OsijekHorvátország
23.261Ad LaboresAd Labores Pons UlcaeBobotaHorvátország
24.271CibalaeVinkovciHorvátországelágazás Marsonia felé
25.282CansilenaCausilenaOrolikHorvátország
26.293Ulmo SpanetaSpanetaBačinciSzerbia
27.306SirmiumSzávaszentdemeter/Sremska MitrovicaSzerbia

Száva menti útszakasz

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Száva menti útvonal többnyire a folyó jobb partját követi. Főbb állomások: Emona, Siscia (Sziszek), Sirmium és Singidunum.

Sorszám Táv Állomás Standard latin név Mai név Ország Megjegyzés
EmonaLjubljanaSzlovénia
1.18AceuroneAcervo/AcerboVišnje GoraSzlovénia
2.32Ad ProtoriumPraetorium LatobicorumPristavaSzlovéniaTrebnje mellett
3.48CruciumGrobljeSzlovéniaŠentjernej mellett
4.64NoviodumNeviodunumDrnovoSzlovéniaKrško mellett
5.74RomulaRibnicaHorvátországVelika Gorica mellett
6.88Quadrata?
7.102Ad FinesBuševecHorvátországVelika Gorica mellett
8.117SisciaSegestaSziszek/SisakHorvátország
9.Ad PretoriumPraetoriumSuvaja?Bosanska Dubica mellett
10.147ServitiumSerbinumOrbászkővár/Bosanska GradiškaBosznia-Hercegovinaelágazás Indenea felé, déli irányba.
11.170UrbateSrbacBosznia-Hercegovina
12.203MarsoniaBród/Slavonski BrodHorvátországitt keresztezi a Szávát; elágazás Cibalae felé
13.Ad BasanteBosutHorvátországŽupanja mellett
14.223SaldaePosavski Poljaci v. Brčko[10]Bosznia-Hercegovina
15.241Drinum fl.Drina folyó, BrodacnálBosznia-Hercegovinavagy ahol a Szávába torkollik Sremski Račánál
16.259SirmiumSzávaszentdemeter /Sremska MitrovicaSzerbiaelágazás Argentaria, Dalmatia felé
17.277BassianaeBassianaDonji Petrovci v. Dobrinci[9]Szerbia
18.285IdiminumIdiminiumVojka v. Šimanovci[10]Szerbia
19.294TaurinumZimony/ZemunSzerbia
20.SingudunumBelgrád/BeogradSzerbia

Marsonia – Cibelae

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Összekötő út

Sorszám Táv Állomás Standard latin név Mai név Ország Megjegyzés
MarsoniaBród/Slavonski BrodHorvátország
1.25CertisCirtisa, CertissaŠtrbinci, Ðakovo mellettHorvátország
2.50CibalaeVinkovce/VinkovciHorvátország

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Annalina Levi és Mario Levi (1967). Itineraria picta: Contributo allo studio della Tabula Peutingeriana.
  2. ↑ Österreichische Nationalbibliothek, Hofburg, Codex 324
  3. ↑ Vegetius műve, a ...viarum qualitas, compendia, diverticula, montes, flumina ad fidem descripta részletesebb képes útvonalleírást sugall mint akár az Antonini Itinerarium vagy a Tabula Peutingeriana.
  4. ↑ G. W. Bowersock (1994), pp. 169-170, 175, 177, 178-179, 181, 182, 184
  5. ↑ G. W. Bowersock (1994), p. 185
  6. ↑ Bethany Bell, "Ancient Roman road map unveiled", BBC News, 2007. november. 26
  7. ↑ Barrington atlas of the Greek and Roman world: map-by-map directory.
  8. 1 2 Kiss Lajos: Az Árpád-kori Magyarország Liptó megyétől Pilis megyéig, Magyar Nyelv, XCV, pp. 9-25 (1999).
  9. 1 2 3 Pecz Vilmos (ed.). Ókori lexikon.
  10. 1 2 3 4 Sciaretta, Antonio. "Ancient Toponymy". Hozzáférés: 2009. május 11.
  11. ↑ Paulys Realencyclopädie der classischen Altertumswissenschaft. Stuttgart. 1894–1980.{{cite book}}: CS1 karbantartás: dátumformátum (link) CS1 karbantartás: hely kiadó nélkül (link)

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Bowersock, Glen W (1994). Roman Arabia. Harvard University Press. ISBN 0-674-77756-5.
  • Levi, Annalina és Mario (1967). Itineraria picta: Contributo allo studio della Tabula Peutingeriana. Róma: Bretschneider. {{cite book}}: |format= requires |url= (súgó)
  • A Pallas nagy lexikona. Budapest: Pallas Rt. 1893–1897.
  • Pecz Vilmos, ed. (1902–1904). Ókori lexikon. Budapest: Franklin.{{cite book}}: CS1 karbantartás: dátumformátum (link)
  • Sciaretta, Antonio. "Ancient Toponymy" (angol nyelven). Hozzáférés: 2009. május 11.
  • Smith, William, LLD, ed. (1854). Dictionary of Greek and Roman Geography (kereshető adatbázis) (angol nyelven). Walton and Maberly. {{cite book}}: Unknown parameter |loaction= ignored (|location= suggested) (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerkesztőfelsorolás (link)
  • Talbert, Richard J. A., ed. (2000). Barrington Atlas of the Greek and Roman World: Map-by-map Directory (angol nyelven). Princeton University Press. ISBN 0-691-04945-9.
  • Richard J. A. Talbert: Rome's World: The Peutinger Map Reconsidered; Cambridge University Press 2014
  • Fakszimile kiadás: Tabula Peutingeriana; Akademische Druck- u. Verlagsanstalt (ADEVA), Graz 1976. Complete colour facsimile edition of the 11 sections in original size (total length: 675 cm; breadth: 34 cm). Every page doubly reproduced (full colour reproductions and black-and-white reproductions with a locating screen and designation of local names). Binding: cloth. Scholarly commentary: E. Weber, Vienna. 68 pp. with 8 ill. and 26 pp. index, several modern maps. Binding: stitched.

Lásd még

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Tabula Peutingeriana
A Wikimédia Commons tartalmaz Tabula Peutingeriana témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tabula_Peutingeriana&oldid=28973687”