Bród

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bród
erőd
erőd
Bród címere
Bród címere
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Bród-Szávamente
Jogállás város
Polgármester Mirko Duspara (HSP)
Irányítószám 35000
Körzethívószám (+385) 035
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 53 473 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 1188 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 92 m
Terület 50,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bród (Horvátország)
Bród
Bród
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 09′ 45″, k. h. 18° 01′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 09′ 45″, k. h. 18° 01′ 50″
Bród weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bród témájú médiaállományokat.

Bród (horvátul: Slavonski Brod) Horvátország hatodik legnagyobb városa, Bród-Szávamente megye (Brodsko-posavska) székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a Brodsko brdo domb és a Száva folyó között fontos utak kereszteződésében fekszik, a Száva folyó északi partján, stratégiai szempontból fontos átkelőhelyen a Bosznia-Hercegovina területén található Bosanski Brod felé. Fontos kereszteződés az autópálya posavinai szakaszán, vasúti csomópont – az E70 A3-as ZágrábLipovacBelgrád autópálya és a Zágráb–Vinkovci–Belgrád vasútvonal is áthalad rajta. A városon haladnak át a Nyugat-Európát a Közel-Kelettel összekötő autóutak és vasútvonalak. Kikötője a Száva partján jelenleg épül. A Száva fölött átívelő közúti híd köti össze Bosznia-Hercegovinával.

A város közvetlen környezetében található a Migalovci vadászterület, a Jelas Polje halastavak, és a Petnja tó. Nincs messze a Dilj Gora hegység sem.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A római korban Marsonia néven ismerték. 1244 és 1934 között Brod na Savi volt a neve.

A középkori település a török korban elpusztult. A ferencesek 1694-ben építettek ide kolostort. Ez először fából készült, majd 1727-ben téglából és kőből újat építettek. 1715 és 1780 között a török határ védelmére a császár erődítmény építtetett ide Száva partjára, melyben 4000 fős őrség és 150 ágyú volt elhelyezve.

Az első gőzhajó 1846-ban érkezett ide és megindult a hajózás Bród és Sziszek, illetve Bród és Zimony között. 1879-ben, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia bekebelezte Bosznia-Hercegovinát az osztrákok vasúti hidat építettek a Száván, melyen ércet, szenet és fát szállítottak. A híd megépültével a hajóközlekedés fontossága csökkent. Nagy esemény volt a városban, amikor Ferenc József császár 1910-ben hajón idelátogatott. 1941-ig ez volt az egyetlen híd a Száván Jaszenováctól Belgrádig. Ekkor a hidat a bevonuló németek előtt felrobbantották. Az új híd 1961-ben épült meg, de 1991-ben ez is súlyosan megsérült.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mezőgazdaságban főként a gazdálkodás, szőlő-, gyümölcstermesztés jelentős. Iparában fontos szerepet játszik a fém-, fa- (bútor- és parkettagyártás), építőanyag- (mész), textil-, bőr-, ételipar (sörgyártás), valamint a nyomdászat.

Délkelet-Európa egyik legnagyobb acélgyára a Đuro Daković konzorcium, melynek gyárai rengetegféle terméket gyártanak (főleg exportra): mozdonyokat és vasúti kocsikat, villamosokat, hidakat, nyugati típusú atomreaktorokat, mezőgazdasági gépeket, autóalkatrészeket. A cég a villamosgyártó Crotram konzorcium része.

Bród környéke ideális hely szőlőtermesztésre; a „Zdjelarević” borospince borai az egyik legjobbak egész Horvátországban. Európa több országába is exportálnak.

Egyre nő a szolgáltatóipar, különösen a turizmus szerepe, a város kulturális jelentősége miatt.

Főtér
Slavonski brod4.JPG
Kolostor

Kultúra, látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A barokk kori erődítményt a Habsburgok építették a Száva túlsó partját már magához csatoló Oszmán Birodalom elleni védekezésül. Az erőd Vauban-stílusban épült, ami a 17. és 18. század egyik erődépítő mestere után kapta a nevét. Az erőd egyike Európa legjobb állapotban fennmaradt erődeinek, és az egyik legnagyobb volt osztrák erődítmény ebből az időből. Monumentalitásával a Splitben található Diocletianus-palota ellenpárja.

Ferences kolostor

A ferences kolostor szintén barokk stílusban épült 1727-ben. Az 1720-as években filozófiai tanszék nyílt itt. 1787-ben a rend megszüntetésével el kellett hagyni és csak 1806-ban tértek vissza a közeli Diakovárból. Különösen a templomudvar és a templombelső szép (művészi oltár és festmények). Jelentős könyvtára is van. A kolostor műemlékvédelem alatt áll.

Említésre méltó még a plébániatemplom (1754-ben alapították, az első fatemplom 1758-ban készült el, 1770-ben a fából készült részeket Mária Terézia adományából kővel cserélték fel), a kórház épülete (1898-ban épült) és a Grand Hotel (1935).

Bród egyik jellengzetessége a gyönyörű főtér, Horvátország két vagy három legnagyobb főterének egyike. A tér Ivana Brlić Mažuranić nevét viseli, a híres gyermekkönyv-íróét. Az ő háza is a téren található. A tér számos kulturális rendezvénynek ad otthont minden évben, és gyönyörű kilátás nyílik róla a Szávára. A teret galériák, könyvesboltok, kávézók, night clubok, különböző boltok szegélyezik, nem messze tőle pedig a helyiek által „Kej”-nek nevezett, romantikus Száva-menti promenád található.

A város legfontosabb kulturális eseménye az „Ivana Brlić-Mažuranić tündérmeséinek világában” nevű gyermekfesztivál (április-május). Színészek és gyermekek előadásai tekinthetőek meg. A Bródi Körtáncot, a helyi néptáncbemutatót június közepén rendezik meg évente, a Hazafias Népdalok Fesztiválját pedig májusban. A Száva-művésztelep művészei [1] akvarelleket festenek.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orvosi egyetem

A városban található az eszéki egyetem mérnöki kara és az általános iskolai tanárokat képző főiskola. Nemsokára újabb karok is nyílnak.

Általános iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • OŠ Ivana Gorana Kovačića
  • OŠ Antuna Mihanovića
  • OŠ Huge Badalića
  • OŠ Đure Pilara
  • OŠ Blaža Tadijanovića
  • OŠ Bogoslava Šuleka
  • OŠ Vladimira Nazora
  • OŠ Ivane Brlić Mažuranić
  • OŠ Milana Amruša
  • OŠ Ivana Zajca (zeneiskola)
  • OŠ XI. Általános Iskola
  • OŠ I.B. Mažuranić (Brodski Varoš-i kihelyezet tagozata)
  • OŠ Bogoslav Šulek (Vranovci-i kihelyezet tagozata)

Középiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • "Matija Mesić" Gimnázium
  • Marijan Lanosović testvér Klasszikus Gimnázium és Kollégium
  • Technikai Iskola
  • Matija Antun Reljković Középiskola
  • Közgazdasági-Irodatechnikai Középiskola
  • Orvostudományi Középiskola
  • Ipari Iskola

Felsőfokú intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem kihelyzet kara (Gépészeti)
  • Bródi Egyetem
    • Természettudományi Kar
    • Közgazdasági Kar
    • Gépészeti Kar

Oktatási Központ[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bródi Oktatási Központ

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ivana Brlić Mazuranić Gyermekszínház
  • "Ivana Brlić Mažuranić" Színházi Koncertterem
  • Városi könyvtár
  • Ferences-kolostor Könyvtára
  • Posavlja Múzeum
  • Ivane Brlić Mažuranić háza
  • Művészeti Galéria
  • Balen Galéria
  • Kutuzović Galéria
  • Vladimir Becić Szalon
  • Állami Archívum
  • Szlavónia, Szerémség és Baranya Történeti kiállítása
  • "Brodsko kolo", A megye néptánctalálkozója
  • Brod Néptáncegyüttes
  • Bródi Nyári Játékok
  • "Gloria Festung Brod"
  • "x-k.e.r.u.b. music festival" - zenei fesztivál

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Újság
    • Posavska Hrvatska
  • Rádió:
    • Radio Brod
    • Radio Slavonija
    • Radio Tehničke škole
  • Televíziós csatornák
    • Slavonskobrodska televizija
    • HTV

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • NK Marsonia
  • NK Amater
  • NK Budainka
  • NK Livada Željezničar
  • NK MV Croatia
  • NK Roma (az első roma klub az országban)

Kosárlabda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • KK Slavonski Brod
  • KK Svjetlost Brod

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Posavina Kuna Boxklub
  • TK Brod
  • Slavonski Brod Karateklub
  • Argus Kispályás labdarúgóklub
  • Brod Taekwondo klub
  • Oriovac Sakkklub
  • Brod Röplabdaklub

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bródban több híres író és költő is született:

A városban halt meg Kenessey Albert (1828–1879) hajóstiszt, hajózási szakember, az MTA tagja.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2011-es népszámlálás (horvát nyelven) (PHP). DZS, 2011 (Hozzáférés: 2012. március 11.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bród témájú médiaállományokat.