Brčko

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brčko (Брчко)
Brčko noću.jpg
Közigazgatás
Ország  Bosznia-Hercegovina
Entitás
Körzet Brčkói Körzet
Polgármester Dragan Pajić
Irányítószám 76100
Körzethívószám (+387) 049
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 87 627 fő (1991) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 92 m
Terület 402 km²
Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Brčko (Bosznia-Hercegovina)
Brčko
Brčko
Pozíció Bosznia-Hercegovina térképén
é. sz. 44° 52′ 42″, k. h. 18° 48′ 33″Koordináták: é. sz. 44° 52′ 42″, k. h. 18° 48′ 33″
Brčko weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Brčko témájú médiaállományokat.

Brčko (szerbül Брчко / Brčko) Észak-Bosznia-Hercegovina egyik legjelentősebb városa, a Brčkói Körzet székhelye. A város a Száva-mellékben, a Száva folyó jobb partján fekszik. Északról a Száva folyó és Horvátország, keletről a Semberija, délről Majevice hegyei, nyugatról pedig a Száva-mellék határolja. Fontos tranzitközpont, Brčko városa köti össze a Boszniai Szerb Köztársaság keleti és nyugati tartományait, valamint a Bosznia-Hercegovinai Föderáció északi, Száva-melléki részeit az entitás többi részével.

Története[szerkesztés]

Az i. e. 1. században a Száva-melléket a rómaiak lakták, majd a Nyugat-római birodalom felbomlása után a terület egy rövid időre a osztrogótok, majd az avarok ellenőrzése alá került.

Brčkot mint települést először 1526-ban említik, majd 1548-ban a krónikák a Tuzlát és Brčkot összekötő makadámútról számolnak be.

A 17. század elején Břcko kolóniája már kb. 200 házat, két termálfürdőt és egy erődítményt foglal magában, valamint megkezdődik egy intenzív polgáriasodás, főleg a Tuzlából áthaladó sószállításnak köszönhetően.

Brčko jelentős tranzitközponttá növi ki magát a és egyéb termékek Szlavóniába, Szerémbe és további osztrák és magyar területek felé való szállítása miatt. Földrajzi fekvésének köszönhetően a város a boszniai Száva-mellék központjává válik, és Bosznia és a szomszédos országok kereskedelmi összekötöjének funkcióját látja el.

1718-ban az Észak-Száva-mellékbe bevonuló osztrák-magyar seregek a város jelentős részét romba döntik.

1830-tól, a Dunai Hajózási Társaság alapításától (amely Brčkoban saját központtal rendelkezett a Száva partján), Brčko újra kereskedelmi központ lesz. Ezen időszakban Brčkoból 25-30 000 tonna aszalt szilvát szállítanak Ausztriába, Németországba, Angliába és az Egyesült Államokba.

A város akkori fontosságát megerősíti a tény, hogy az osztrák vezetés a konzulátusi kirendeltségét Tuzlából Brčkoba helyezte át. Akkortájt Brčko járás területe mintegy 920 km² tesz ki. 1862 után szabad hajójáratok indulnak Brčko és Belgrád, valamint Brčko és Oršava között.

1869-ben kapcsolják be az első távírót, 1870. április 2-án pedig kinyitja kapuit az első posta is. Fontos megemlíteni, hogy 1883-ban megkezdi működését a Száva-mellékben első, szabad, kereskedelmi középiskola.

A 19. század közepétől számos általános iskolai is fogadja a tanulókat (katolikus, ortodox, muszlim és zsidó). Városszerte megjelennek a különböző felekezetekhez tartozó emlékművek.

Híd a Száván

A 19. század végén a következő intézmények létesültek:

  • 1886. városi kórház
  • 1891. Grand Posavina Hotel
  • 1892. városháza
  • 1894. a 775 méter hosszú vasúti híd a Száván
  • 1894. Brčko – Vinkovci vasútvonal

1900-ban az elektromos áramot is bevezetik a városba.

A 20. század elején Brčkoban 5 hotel működik: Grand Posavina, Central, Orijent, K Caru Austrijskom, Marije Kohove, ahogy 6 bank is. Ekkoriban már Brčkonak van néhány szilvafeldolgozó üzeme, szeszfőzdéje, két fűrésztelepe, két téglaégetője, stb. ...

Brčko fennállása óta magán viseli a több etnikum, vallás és kultúra együttéléséből fakadó jegyeket, melyek alapjai a mai Brčkói Körzet sajátos mivoltának.

Az utolsó népszámlálás 1991-ben történt, mely adatok az 1991 és 1995 között történt szerb és horvát agresszió (legnagyobb részben az etnikai tisztogatások) miatt már nem aktuálisak.

Lakosság[szerkesztés]

Břcko város lakossága
Népszámlálás 1991. 1981. 1971.
Muszlimok 38.617 (44,06%) 32.434 (39,18%) 30.181 (40,36%)
Horvátok 22.252 (25,39%) 23.975 (28,96%) 24.925 (33,33%)
Szerbek 18.128 (20,68%) 16.707 (20,18%) 17.709 (23,68%)
Jugoszlávok 5.731 (6,54%) 7.794 (9,41%) 1.086 (1,45%)
Egyéb 2.899 (3,30%) 1.858 (2,24%) 870 (1,16%)
Összesen 87.627 82.768 74.771

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Брчко_(град) című szerb Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Brčko témájú médiaállományokat.