Petrijanec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petrijanec
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Varasd
Község Petrijanec
Jogállás falu
Polgármester Vladimir Kurečić
Irányítószám 42206
Körzethívószám +385 042
Népesség
Teljes népesség 1464 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Petrijanec (Horvátország)
Petrijanec
Petrijanec
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 21′ 00″, k. h. 16° 13′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 00″, k. h. 16° 13′ 30″
Petrijanec weboldala

Petrijanec falu és község Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Donje Vratno, Družbinec, Majerje, Nova Ves Petrijanečka, Strmec Podravski és Zelendvor falvak tartoznak hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Varasd központjától 9 km-re északnyugatra a Varasdot a szlovéniai Ptujjal összekötő 2-es számú főút mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A római korban itt haladt át az Emonából (Ljubljana) Sirmiumba (Szávaszentdemeter) vezető római út, melynek egyik állomása Aqua Viva a mai Petrijanec területén feküdt.

Az egykori Bán majortól nyugatra eső település első írásos említése még "Plementinovec" néven történt 1398-ban Cillei Herman birtoklevelében. Ekkor a településen még csak néhány ház állt, ahol az ispán és az uradalmi tisztségviselők laktak. A major szolganépének két települése állt a közelben, melyek közül a régebbit Staro Vesnek, azaz régi helynek hívták. Mivel azonban a lakosság száma nagyon megnövekedett azon a területen, melyet a földesúrtól kaptak új falut építettek maguknak. A 16. században a Zrínyi Miklós és Székely Lukács vezette török ellenes harcok során Staro Ves leégett és az itt élők is Novo Vesre, az újabb faluba költöztek.

A 16. század elején Nova Vesen kápolna is épült, melyet gróf Draskovich János építtetett. A kőből épített kápolnát az 1663-as egyházi vizitáció is megemlíti és az évszázadok során többször is átépítették. Egykor a falu közelében egy "Bijeli pil"-nek nevezett kőoszlop is állt, melyen Szűz Mária a gyermek Jézussal, a Szentháromság, Szent István első vértanú és Szent Donát képe volt látható és ma a Varasdi Városi Múzeumban található.

Petrijanec plébániáját 1334. augusztus 4-én említik először Ivan zágrábi főespesenek a zágrábi káptalan helyzetéről írt levelében, mely Ivan Tkalčićnak a zágrábi püspökség történeti emlékeiről 1874-ben írt művében jelent meg először. Ebben a szerző a varasdi főesperesség 12 plébániáját sorolja fel, köztük a butinai Szent Péterről nevezett plébániát is. A település akkori neve ugyanis Butina volt. 1440 és 1638 között az egyházi irodalom a plébániáról nem tesz említést, sőt megállapítja. hogy az ebben az időben megszűnt. Területe ekkor a vinicai plébániához tartozott. Az 1638-as egyházi vizitációból arra következtethetünk, hogy a plébániát egy évvel korábban 1637-ben alapították újra. A mai egyházközség területéből azonban Strmec és Nova Ves még 1696-ig Vinicához tartozott. A Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt plébániatemplom a 17. század első felében épült fel a korábbi templom helyén. A templomot az 1776. augusztus 22-i nagy földrengés súlyosan megrongálta, úgyhogy csak a Szent Rozália kápolna maradt épen. Ezután húsz évig itt tartották az istentiszteleteket. Az új, ma is működő plébániatemplomot 1796-ban építették fel és a kórus felett olvasható emléktábla szerint 1822-ben szentelte fel Josip Žalec általános püspöki helynök Szent Péter és Pál tiszteletére.

A falu 1920-ig Varasd vármegye Varasdi járásához tartozott. 2001-ben a községnek 4994, a falunak 1464 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1796-ban épült. Legértékesebb műtárgyai Szent Lukács és Szent Márk evangélista, valamit Szent Péter és Pál apostolok szobrai, melyeket még templomot sújtó tűzvészből mentettek meg. A főoltárkép 1867-ben Bécsben készült. Jézus átadja a mennyország kulcsait Szent Péternek. A főoltár melletti Szent Rozália kápolna a régi templom épen maradt része. A templomnak még a Lourdes-i Szűzanya és Szent Pál tiszteletére szentelt oltárai vannak. A toronyban levő három harangot 1938-ban Ljubljanában öntötték.
  • A plébánia épülete 1800 körül épült.
  • A régi városháza 18. századi épülete.
  • Szent Flórián-oszlop.
  • Szent György-szobor (18. század).
  • Jézus-szobor.
  • A népi építészet helyi emlékei.
  • Aqua Viva régészeti lelőhely római emlékekkel (temető, római út, pénzérmék lelőhelye).

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.)