Kaniža (Ivanec)
| Kaniža | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Varasd |
| Község | Ivanec |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Milorad Batinić |
| Irányítószám | 42240 |
| Körzethívószám | +385 042 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 234 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 99,33 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 227 m |
| Terület | 2,97 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 14′ 02″, k. h. 16° 12′ 07″46.233889°N 16.201944°EKoordináták: é. sz. 46° 14′ 02″, k. h. 16° 12′ 07″46.233889°N 16.201944°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kaniža témájú médiaállományokat. | |
Kaniža falu Horvátországban Varasd megyében. Közigazgatásilag Ivanechez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Varasdtól 23 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re nyugatra fekszik. Kaniža egy szétszórt település, amely egy elnyúlt területen fekszik. A házak nem szabályos mintázatban helyezkednek el, hanem néhol zsúfolódnak egymáshoz, néhol pedig akár 20 méter távolságra is vannak egymástól. A település nem több kis faluból áll, hanem egyetlen egészet alkot.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ivaneci uradalom részeként a 16. századtól a gersei Pethő család, majd 1740-től az Erdődyek birtoka volt. A 19. században a Kukljevichek birtoka volt, akik a II. világháborúig voltak a földesurai. 1857-ben 142, 1910-ben 190 lakosa volt. 1920-ig Varasd vármegye Ivaneci járásához tartozott. 2001-ben 87 háztartása és 295 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3][4] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 142 | 86 | 96 | 131 | 168 | 190 | 212 | 264 | 290 | 276 | 285 | 257 | 309 | 319 | 295 | 287 | 234 |
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kaniža állandó település szétszórt birtokokkal. A földek nagyon kicsik, mivel porítást (zúzást) alkalmaznak. A fejlettségi szintet tekintve átmeneti típus. Csak egy háztartás foglalkozik mezőgazdasággal és él belőle, a legtöbb háztartás rendelkezik szántóval, gyümölcsössel és/vagy szőlővel, amelyet csak szabadidejében művel. A településen körülbelül 10 magánvállalkozás működik, amelyek különféle tevékenységekkel foglalkoznak, mint például autókereskedelem, textilipar, ablakbeépítés, festés stb.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A falu nyugati határában fekvő Turjač-erdőben egy dombon álló kőtömb található, melyet a nép "Oltár"nak nevez. A legenda úgy tartja, hogy ezen a helyen egykor templom állt, de az angyalok az emberek bűnei miatt elvitték és nyoma veszett. A tudományos vizsgálatok szerint egykor valóban szent hely lehetett, ahol a kelta papok, a druidák tartották szertartásaikat. Hasonló köveket találtak a kelták más szent helyein az Egyesült Királyságban és Írországban is.
- Kaniža és Gečkovec között egy másik emlékmű is áll, melyet a második világháborúban elesett partizánoknak állítottak 1955. július 27-én.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
- ↑ Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj