Klenovnik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Klenovnik
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Varasd
Község Klenovnik
Jogállás falu
Polgármester Andrija Golub
Irányítószám 42244
Körzethívószám +385 042
Népesség
Teljes népesség 1051 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség 127,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 216 m
Terület 8,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Klenovnik (Horvátország)
Klenovnik
Klenovnik
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 16′ 15″, k. h. 16° 04′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 15″, k. h. 16° 04′ 30″
Klenovnik weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Klenovnik témájú médiaállományokat.

Klenovnik falu és község Horvátországban Varasd megyében. Közigazgatásilag még öt település Dubravec, Goranec, Lipovnik , Plemenšćina és Vukovoj tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Varasdtól 21 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

Klenovnik első írásos említése 1244-ben IV. Béla király adománylevelében történt, melyben más birtokokkal együtt az itteni erősséget a tatárok elleni harcokban tett szolgálataiért Mihály varasdi ispánnak adja. Ezután a 14. század végéig a Bebek család birtoka. 1399-ben Luxemburgi Zsigmond Cillei Hermannak adta és 1456-ig a család kihalásáig, a Cilleiek birtoka volt. Ezután Vitovec János horvát báné, majd Corvin Jánosé lett, aki Trakostyánnal együtt Gyulay Jánosnak adta. A Gyulayak három nemzedéken át birtokolták, de 1566-ban kihaltak és a birtok a császárra szállt. I. Miksa császár szolgálataiért Draskovics György horvát bánnak A Draskovichok a birtokot ezután a 19. századig megtartották, amikor a kastélyt Bruck osztrák pénzügyminiszter vásárolta meg. 1922-ben Ivan Bombelles lett a birtokosa aki 1925-ben a kastélyt eladta. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ivaneci járáshoz tartozott. 2001-ben a falunak 1051, a községnek 2278 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Draskovich-kastély egyike az ország legnagyobb kastélyainak. A kastélyt 1616-ban gróf Draskovich János kezdte építtetni és az építés 1667-ig tartott, amikor az északkeleti szárny is megépült. Az építmény négyszög alaprajzú, udvari részén árkádokkal (ezeket később alakították ki). A kastélynak 90 szobája és 365 ablaka van. A belső térből kiemelkedik a barokk Szent Antal-kápolna, mely a Draskovichok temetőkápolnájának épült. Kialakítása 1738-ban kezdődött, oltárai 1741-ben készültek, osztrák szobrászok alkotásai. Eredeti állapotáról a 20. százas elejéről fennmaradt fényképek tanúskodnak. 1925 és 1927 között a kastélyt Hugo Erlich zágrábi építész tervei szerint tüdőkórházzá építették át. Ekkor még két épületszárnyat építettek hozzá. Ma tüdőkórházként Zágráb városának tulajdona, kissé elhanyagolt állapotú szép park övezi.
  • A Szentháromság tiszteletére szentelt plébániatemploma a 18. században épült. Azt megelőzően egy kápolna állt a helyén, mely a Kamenicai plébánia filiája volt. Az építés 1738-ban kezdődött, fő támogatója a Draskovich család volt, de a hívek is mintegy 700 forintot gyűjtöttek össze a költségekre. Az építés idején az istentiszteleteket a kastély kápolnájában tartották. A templom már 1738-ban boltozva volt és külseje lényegében a mai napig sem változott. A templom egyhajós, szentélyében sokszög alapú apszissal. A sekrestye balról csatlakozik a szentélyhez, harangtornya a homlokzat felett emelkedik. Az északi oldalon ebédlőt építettek, mely az egyházközségi rendezvények és ifjúsági misék rendezésére szolgál. A templom hossza 14,8 méter, szélessége 9,5 méter, belső magassága 8 méterre emelkedik. A szentély 7,8 méter hosszú és 5,7 méter széles. A belső tér megvilágítását hat nagyméretű ablak biztosítja, öt a hajóban, egy a szentélyben a főoltár mögött található. 1902-ben a szentélyt és a hajót kerámia lapokkal burkolták. Az oltárokat 2001-2002-ben Darwin Butković varasdi restaurátor újította meg. Két mellékoltára Szent Anna és a Szent Kereszt tiszteletére volt szentelve, de az utóbbi helyére később a kastély kápolnájából a Xavéri Szent Ferenc oltárt hozták át. Hét regiszteres orgonáját 1967-ben F. Antolić-Soban építette. Műkincsei közül említésre méltó egy 18. századi cibórium és a Feltámadt Krisztus barokk szobra, melyet a húsvéti időben a főoltárra tesznek. A templom körül eredetileg temető volt, melyet azonban hamarosan áthelyeztek, 1805-ben már a templomtól távol volt. A templomot alacsony fal övezi.
  • Nepomuki Szent János szobra a 18. században készült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. november 20.)