Klenovnik
Ellenőrzött
| Klenovnik | |
 | |
| A Draskovich-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Varasd |
| Község | Klenovnik |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Andrija Golub |
| Irányítószám | 42244 |
| Körzethívószám | +385 042 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1793 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 127,09 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 216 m |
| Terület | 8,27 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 16′ 12″, k. h. 16° 04′ 12″46.270000°N 16.070000°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 12″, k. h. 16° 04′ 12″46.270000°N 16.070000°E | |
| Klenovnik weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Klenovnik témájú médiaállományokat. | |
Klenovnik falu és község Horvátországban Varasd megyében. Közigazgatásilag még öt település Dubravec, Goranec, Lipovnik , Plemenšćina és Vukovoj tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Varasdtól 21 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Klenovnik első írásos említése 1244-ben IV. Béla király adománylevelében történt, melyben más birtokokkal együtt az itteni erősséget a tatárok elleni harcokban tett szolgálataiért Mihály varasdi ispánnak adja. Ezután a 14. század végéig a Bebek család birtoka. 1399-ben Luxemburgi Zsigmond Cillei Hermannak adta és 1456-ig a család kihalásáig, a Cilleiek birtoka volt. Ezután Vitovec János horvát báné, majd Corvin Jánosé lett, aki Trakostyánnal együtt Gyulay Jánosnak adta. A Gyulayak három nemzedéken át birtokolták, de 1566-ban kihaltak és a birtok a császárra szállt. I. Miksa császár szolgálataiért Draskovics György horvát bánnak A Draskovichok a birtokot ezután a 19. századig megtartották, amikor a kastélyt Bruck osztrák pénzügyminiszter vásárolta meg. 1922-ben Ivan Bombelles lett a birtokosa aki 1925-ben a kastélyt eladta. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ivaneci járáshoz tartozott. 2001-ben a falunak 1051, a községnek 2278 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A község népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3][4] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 1.688 | 1.916 | 1.971 | 2.411 | 2.694 | 2.920 | 3.059 | 3.653 | 3.523 | 3.452 | 3.223 | 2.952 | 2.740 | 2.487 | 2.278 | 2.022 | 1.793 |
Megjegyzés: Ivanec községből alakították ki.
A település népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3][4] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 967 | 1.069 | 1.042 | 1.354 | 1.502 | 1.646 | 1.673 | 2.138 | 2.007 | 1.498 | 1.377 | 1.252 | 1.198 | 1.187 | 1.051 | 982 | 925 |
Megjegyzés: 1857 és 1900 között Cerje és Ves Klenovnička egykori települések adatait is tartalmazza.
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]KUD Klenovnik Kulturális és Művészeti Egyesület
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- NK Klenovnik labdarúgóklub
- KK Klenovnik karateklub
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Draskovich-kastély[5] egyike az ország legnagyobb kastélyainak. A kastélyt 1616-ban gróf Draskovich János kezdte építtetni és az építés 1667-ig tartott, amikor az északkeleti szárny is megépült. Az építmény négyszög alaprajzú, udvari részén árkádokkal (ezeket később alakították ki). A kastélynak 90 szobája és 365 ablaka van. A belső térből kiemelkedik a barokk Szent Antal-kápolna, mely a Draskovichok temetőkápolnájának épült. Kialakítása 1738-ban kezdődött, oltárai 1741-ben készültek, osztrák szobrászok alkotásai. Eredeti állapotáról a 20. század elejéről fennmaradt fényképek tanúskodnak. 1925 és 1927 között a kastélyt Hugo Erlich zágrábi építész tervei szerint tüdőkórházzá építették át. Ekkor még két épületszárnyat építettek hozzá. Ma tüdőkórházként Zágráb városának tulajdona, kissé elhanyagolt állapotú szép park övezi.
- A Szentháromság tiszteletére szentelt plébániatemploma[6] a 18. században épült. Azt megelőzően egy kápolna állt a helyén, mely a Kamenicai plébánia filiája volt. Az építés 1738-ban kezdődött, fő támogatója a Draskovich család volt, de a hívek is mintegy 700 forintot gyűjtöttek össze a költségekre. Az építés idején az istentiszteleteket a kastély kápolnájában tartották. A templom már 1738-ban boltozva volt és külseje lényegében a mai napig sem változott. A templom egyhajós, szentélyében sokszög alapú apszissal. A sekrestye balról csatlakozik a szentélyhez, harangtornya a homlokzat felett emelkedik. Az északi oldalon ebédlőt építettek, mely az egyházközségi rendezvények és ifjúsági misék rendezésére szolgál. A templom hossza 14,8 méter, szélessége 9,5 méter, belső magassága 8 méterre emelkedik. A szentély 7,8 méter hosszú és 5,7 méter széles. A belső tér megvilágítását hat nagyméretű ablak biztosítja, öt a hajóban, egy a szentélyben a főoltár mögött található. 1902-ben a szentélyt és a hajót kerámia lapokkal burkolták. Az oltárokat 2001-2002-ben Darwin Butković varasdi restaurátor újította meg. Két mellékoltára Szent Anna és a Szent Kereszt tiszteletére volt szentelve, de az utóbbi helyére később a kastély kápolnájából a Xavéri Szent Ferenc oltárt hozták át. Hét regiszteres orgonáját 1967-ben F. Antolić-Soban építette. Műkincsei közül említésre méltó egy 18. századi cibórium és a Feltámadt Krisztus barokk szobra, melyet a húsvéti időben a főoltárra tesznek. A templom körül eredetileg temető volt, melyet azonban hamarosan áthelyeztek, 1805-ben már a templomtól távol volt. A templomot alacsony fal övezi.
- Nepomuki Szent János szobra[7] a Draskovich-kastély bejárati útja mentén, a Sutinska-patakon átívelő híd korlátja mellett áll. Az oszlopot gróf Nádasdy Ferenc horvát bán és felesége, Malatinszky Zsuzsanna építtették 1766-ban. A barokk szobor a szent térdelő alakját ábrázolja, testével kissé hátrafelé dőlve, kinyújtott karral, tekintetét az égre emelve. Horvátország ezen részének egyik legmagasabb színvonalú művészi alkotása, mely átlagon felüli művészi képességekről árulkodik. Egyike a szentet ábrázoló fennmaradt három szobornak, melyeket Nádasdy Ferenc és felesége állíttatott Klenovec, Veliki Bukovec és Varasd településeken.
- A falun kívül, a Malečkovec-domb gerincén, egy magányos helyen található a Szent Wolfgang-kápolna[8] a cinktóriummal. Klenovnikból egy zarándokút vezet a kápolnához kőből faragott állomásokkal,[9] melyeket szobrok és domborművek díszítenek. A kápolna egy kőből álló, késő gótikus, hosszúkás épület, sokszögű szentéllyel és a homlokzaton emelkedő harangtoronnyal. Alaprajzán és a boltozás módján, valamint a portálokon és az ablakokon a késő gótikus stílus jellegzetességei mutatkoznak, míg az igen értékes, mozgatható berendezés a 17. század közepéről és a 18. század elejéről származik.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- 1 2 Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- 1 2 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
- 1 2 Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-881.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1085.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1084.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1103.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2616.
