Nova Ves Petrijanečka
| Nova Ves Petrijanečka | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Varasd |
| Község | Petrijanec |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Vladimir Kurečić |
| Irányítószám | 42206 |
| Körzethívószám | +385 042 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 826 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 19′ 01″, k. h. 16° 13′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 01″, k. h. 16° 13′ 59″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nova Ves Petrijanečka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nova Ves Petrijanečka falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Petrijanechez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Varasdtól 7 km-re nyugatra, községközpontjától Petrijanectől 3 km-re délre fekszik.
Története[szerkesztés]
Községközpontját Petrijanec települést 1398-ban Cillei Herman birtokai között említik először, Vinica várának tartozékaként. A faluban az uradalom ispánja és az uradalmi tisztségviselők laktak. A major szolganépének két települése állt a közelben, melyek közül a régebbit Staro Vesnek, azaz régi helynek hívták. Mivel azonban a lakosság száma nagyon megnövekedett azon a területen, melyet a földesúrtól kaptak új falut építettek maguknak. A 16. században a Zrínyi Miklós és Székely Lukács vezette török ellenes harcok során Staro Ves leégett és az itt élők is Nova Vesre, az újabb faluba költöztek.
A 16. század elején Nova Vesen kápolna is épült, melyet gróf Draskovich János építtetett. A kőből épített kápolnát az 1663-as egyházi vizitáció is megemlíti és az évszázadok során többször is átépítették. Egykor a falu közelében egy "Bijeli pil"-nek nevezett kőoszlop is állt, melyen Szűz Mária a gyermek Jézussal, a Szentháromság, Szent István első vértanú és Szent Donát képe volt látható és ma a Varasdi Városi Múzeumban található.
1857-ben 717, 1910-ben 1092 lakosa volt. 1920-ig Varasd vármegye Varasdi járásához tartozott, majd a Szerb-Horvát Királyság része lett, mely 1929-ben felvette a Jugoszlávia nevet. 1991-óta a független Horvátország része. 2001-ben 981 lakosa volt. Ma lakói nagyrészt a mezőgazdaságban, a fiatalok főként Varasd ipari üzemeiben dolgoznak.
Nevezetességei[szerkesztés]
Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma feltehetően középkori eredetű, mai formájában a 17. század első felében épült. A templomot először egy egyházlátogatás során említik 1649-ben. Nyugat-keleti tájolású, egyhajós, hosszúkás épület, a bejárati homlokzat előtti magas harangtoronnyal, amelyen keresztül lehet belépni a templomba. A szentély déli oldalán sekrestye van.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.