Oštrice

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oštrice
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Varasd
Község Novi Marof
Jogállás falu
Polgármester Darko Hrenić
Irányítószám 42220
Körzethívószám +385 042
Népesség
Teljes népesség 494 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség 132,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 228 m
Terület 3,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Oštrice (Horvátország)
Oštrice
Oštrice
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 11′ 25″, k. h. 16° 21′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 25″, k. h. 16° 21′ 30″

Oštrice falu Horvátországban Varasd megyében. Közigazgatásilag Novi Marofhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Varasdtól 14 km-re délre, községközpontjától 3 km-re északkeletre a Bednja bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Oštrice kápolnáját 1641-ben említik először, amely a mai templomhoz hasonlóan Szent Fábián és Sebestyén vértanúk tiszteletére volt szentelve. A hagyomány szerint egykor nagy pestisjárvány pusztított a faluban, melyben sok ember és állat is elpusztult. A falu népe ezután építette a kápolnát fogadalomból. Az első kápolna még fából épült, aztán később téglából építették át. Az egyházi vizitáció 1706-ban ad először részleges leírást róla megemlítve, hogy a kápolnának szentélye, hajója, sekrestyéje és tornya is van. Szentélye és hajója boltozott, fekvése kelet-nyugati, mellette pedig temető található. Erről a régi kápolnáról az utolsó leírás az 1761-es vizitációban olvasható. A következő leírás csak az 1822-es vizitációban olvasható, mely szerint a faluban már egy téglából épített szép, jó állapotú templom állt. A templom építési idejéről nem történik említés. A főbejárat zárókövén a vastag mészréteg alól az 1779-es évszám bukkant elő, mely dátum elég valószínűnek tűnik. A feltételezések szerint az építés ideje összefüggésben van a remetineci kolostor építésével, melynek kezdete 1773-ra vagy 1774-re tehető. Az építőmester valószínűleg ugyanaz volt, mint a kolostor esetében. A templomról az első részletes leírás az 1841-es vizitációban olvasható. A plébánia épületét 1849-ben emelték. A templomot 1880-ban földrengés rongálta meg, mely után 1898-ban megújították.

A falunak 1857-ben 428, 1910-ben 535 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Novi Marofi járásához tartozott. 1969-ben a falut újabb földrengés sújtotta, mely a templomot is megrongálta úgy, hogy 1970-ben be kellett zárni. A megújítási munkálatok 1977-ben fejeződtek be. 2001-ben a falunak 145 háza és 494 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Fábián és Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelt plébániatemploma 1779-ben épült barokk stílusban. Ivan Kerner varasdi festőművész festette ki 1801 és 1803 között. Története során többször megújítoták.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. november 8.)