Donji Kućan
Donji Kućan | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Varasd |
Község | Varasd |
Jogállás | falu |
Alapítás éve | 1238 |
Polgármester | Ivan Čehok |
Irányítószám | 42000 |
Körzethívószám | +385 042 |
Népesség | |
Teljes népesség | 694 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Népsűrűség | 300,85 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 163 m |
Terület | 2,35 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 16′ 55″, k. h. 16° 23′ 20″46.282000°N 16.389000°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 55″, k. h. 16° 23′ 20″46.282000°N 16.389000°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Donji Kućan falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Varasdhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Varasd központjától 5 km-re délkeletre fekszik. Teljesen összeépült a szomszédos Gornji Kućannal és Zbelavával.
Története
[szerkesztés]Kućan első említése 1238-ban IV. Béla király oklevelében történt, melyben az itteni Szent János templomot a keresztesek egykori birtokát a hozzá tartozó területekkel együtt a ferences atyáknak adja. A ferencesek 1624-ig maradtak a falu birtokosai, amikor a birtokot 10.500 forintért Trautmannsdorf generálisnak adták el. A generális azonban meghalt mielőtt a teljes összeget kifizethette volna és a birtok a végrendelet szerint a grazi jezsuitáké lett. A ferencesek azonban mindenképpen vissza szerették volna szerezni az ősi birtokukat, végül a két rend megegyezett egymással és 1773-ig a ferencesek maradtak a birtokosok. Ekkor azonban császári rendeletre feloszlatták a rendet és minden birtokuk a kincstáré lett. 1776-ban az ivanicsi birtokért cserébe a zágrábi püspökség szerezte meg és az első világháborúig a püspökség birtoka maradt. Az 1920-as években a földreform keretében felosztásra került. Az 1668-as egyházi vizitáció szerint Donji Kućannak 26 háztartása volt. 1857-ben 304, 1910-ben 452 lakosa volt. 1974-ig a falu a biškupeci plébánia filiája volt. Ekkor hozták létre a kućan marofi plébániát, melynek a falu is része lett. A települést 1991-ben közigazgatásilag Varasdhoz csatolták. 2001-ben 707 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szent Flórián-kápolna 1898-ban épült.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.