Gornje Ladanje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gornje Ladanje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVarasd
KözségVinica
Jogállásfalu
PolgármesterMarijan Kostanjevec
Irányítószám42207
Körzethívószám+385 042
Népesség
Teljes népesség883 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség130,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 18′ 50″, k. h. 16° 09′ 22″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 50″, k. h. 16° 09′ 22″
SablonWikidataSegítség

Gornje Ladanje falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Vinicához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Varasdtól 14 km-re nyugatra, községközpontjától Vinicától 2 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

A Bajnai-kastélyt a 17. században a bajnai Both család építtette, melynek korábban két tagja is betöltötte a horvát báni tisztséget. Később a Batthyány, az Erdődy és Festetich családok birtoka volt. A 19. század második felében historizáló stílusban építették át és bővítették. Ekkor épült meg a két oldalszárny és a tornyok is. Az első világháború zavaros utolsó napjaiban a környékbeli bányászok törtek be a kastélyba és felgyújtották azt. A tűzvészben értékes művészeti alkotások, bútorok, könyvek sokasága veszett oda. Csak a keleti szárny menekült meg a pusztulástól.

A falunak 1857-ben 661, 1910-ben 1060 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ivaneci járásához tartozott. 2001-ben 303 háztartása és 1013 lakosa volt.

Népessége[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
661 707 774 850 919 1.060 1.062 1.149 1.304 1.242 1.246 1.153 1.049 1.053 1.013 949
A Bajnai-kastély ma

Nevezetességei[szerkesztés]

A bajnski dvori Bajnai-kastély[4] mára fennmaradt keleti szárnya. Az épület többi része 1918-ban egy tűzvészben leégett és már nem építették újjá. A második világháború után az ezredfordulóig a varasdi kórház pszichiátriai osztálya működött benne. Ma állapota egyre romlik. A kastélyt park övezi, melyben kis tó és kápolna is található. A parkban a közönséges fák mellett több faritkaság is található.

Az Erdődy család sírkápolnája[5] a 19. század végén, közvetlenül gróf Erdődy János Varasd vármegye főispánja, fiumei kormányzó 1879-ben Grazban bekövetkezett halála után épült, hogy a gróf és felesége temetkezési kápolnája legyen. A kápolnát nem szentmise tartására szánták, és csak szarkofágok és egy márvány szenteltvíztartó volt benne. A kápolna neoromán stílusban épült, keresztrajzú, bejárata északra, a félkör alakú apszis pedig délre néz.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]