Zlogonje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zlogonje
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Varasd
Község Lepoglava
Jogállás falu
Polgármester Marijan Škvarić
Irányítószám 42255
Körzethívószám +385 042
Népesség
Teljes népesség 460 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség 107,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 310 m
Terület 4,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zlogonje (Horvátország)
Zlogonje
Zlogonje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 18′ 45″, k. h. 16° 01′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 45″, k. h. 16° 01′ 50″

Zlogonje falu Horvátországban Varasd megyében. Közigazgatásilag Lepoglavához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Varasdtól 25 km-re nyugatra, községközpontjától 12 km-re északra, közvetlenül a szlovén határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

Zlogonje első írásos említése IV. Béla király 1244. október 11-én kelt adománylevelében történt, melyben Lobor, Velika, Klenovnik és Zlogonje falvakat Mihály varasdi ispánnak adja, amiért a tatárjárás idején megvédte Varasd és Ptuj várait a tatárok támadásától. A birtok azelőtt egy Pucsin nevű nemesé volt, aki 1242-ben megölte Okicsot, a nagyhatalmú Okics bán fiát, ezért a király megfosztotta birtokaitól. A trakostyáni uradalommal együtt 1394-től 1456-ig a család kihalásáig, a Cilleiek birtoka. Ezután Vitovec János horvát báné, majd Corvin Jánosé lett, aki Gyulay Jánosnak adta. A Gyulayak három nemzedéken át birtokolták, de 1566-ban kihaltak és a birtok a császárra szállt. I. Miksa császár szolgálataiért Draskovics György horvát bánnak A Draskovichok a birtokot ezután még 370 évig megtartották. Az 1598-as összeírás szerint 18 adózó háztartással rendelkezett.

A falunak 1857-ben 440, 1910-ben 685 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ivaneci járáshoz tartozott. 2001-ben 126 háza és 460 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A szlovén határon álló Szent Flórián-kápolnát 1729-ben említi először az egyházi vizitáció "capellam s. Floriani in monte Ostarija ad metales Styriae" (azaz a stájer határon álló Ostarij-hegyen álló Szent Flórián kápolna) alakban. Fából készített tornya és átriuma volt, melyet 1742-ben kőből építettek át. A kápolnát 1768-ban javították, 1777-ben pedig teljesen megújították.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. november 19.)