Mali Bukovec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mali Bukovec
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Varasd
Község Mali Bukovec
Jogállás falu
Polgármester Darko Marković
Irányítószám 42231
Körzethívószám +385 042
Népesség
Teljes népesség 852 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mali Bukovec (Horvátország)
Mali Bukovec
Mali Bukovec
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 17′ 30″, k. h. 16° 44′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 30″, k. h. 16° 44′ 15″
Mali Bukovec weboldala

Mali Bukovec falu és község Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Lunjkovec, Martinić, Novo Selo Podravsko, Sveti Petar és Županec települések tartoznak hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Varasdtól 31 km-re keletre, Ludbregtől 11 km-re északkeletre a Bednja-patak és a Dráva összefolyásánál fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu 16. században keletkezett a bednjai uradalom területén. Már 1523-ban említik az itteni jobbágyokat, akik az uradalomhoz tartoztak. Ebben az időben ez a vidék gyakran ki volt téve a török támadásoknak, ezért a század közepén felépítették Veliki Bukovec várát, hogy menedéket nyújtson a környező falvak lakosságának, mely amúgy is gyér volt ezen a területen. Egy török támadást követően 1562-ben a települést és az egész uradalmat pusztaként említik. Miután 1593. június 22 Erdődy Tamás horvát bán Sziszeknél megverte a török sereget a támadások is ritkábbak lettek és a bukoveci birtok is egyre jobban benépesült. A 16. század elején a bednjai uradalom birtokosa Frodnohar Zsigmond volt, akinek nőági leszármazottai 1555-ig voltak a falu földesurai. Ekkor I. Ferdinánd király a birtokot Tinódy Mihálynak adta, aki Székely Jakab Mihálynak adta el. A Székely család 1643-ig volt itt birtokos, amikor a család utolsó férfi tagja Székely Zsigmond is meghalt. Özvegye Csernomelji Borbála megpróbálta a jószágot átruházni sógorára Keglevich Péterre, de III. Ferdinánd ezt nem engedélyezte. A császár ekkor Veliki Bukovecet és az 1643-ig hozzá tartozó falvakat, Draskovich János grófnak adományozta, aki a birtokot uradalommá alakította át.

Az uradalomhoz a veliki bukoveci nemesi kúria és hét falu (Lunjkovec, Mali Bukovec, Martinić, Novo Selo Podravsko, Selnica Podravska, Sv. Petar Ludbreški és Županec) tartozott. Területére újabb betelepítések is történtek. 1659-ben a településen már 29 ház állt. Ebben az időben a faluban egy Szent Katalin tiszteletére szentelt fa kápolnát is említenek, mely a veliki bukoveci plébánia filiája volt. A falu 1757-1758-ban kőből új kápolnát épített. Mali Bukovec lakói 1759-ben Mária Teréziától vásártartási jogot kaptak, így ebben az időben Mali Bukovec Ludbregen kívül az egyetlen ilyen joggal rendelkező település volt a környéken. 1787-ben az első népszámlálás 87 házat és 742 lakost talált itt. A népiskola 1865-ben nyílt meg, 1883-ban az intézmény új épületet kapott. A községi közigazgatás 1885-ben költözött Kuzmincról Mali Bukovecre. Ekkor a községhez 12 település tartozott és egyike volt a ludbregi járás öt községének. 1920-ig Varasd vármegye Ludbregi járásához tartozott. 2001-ben a falunak 852, a községnek 2507 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szent Katalin-kápolna a 18. században épült.
  • Szentháromság-oszlop.
  • Szent-Flórián-oszlop,

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. október 26.)